A jelentés megállapítja, hogy a növekedést továbbra is a világjárvány alakítja, mivel sok EU-országra nyomás nehezedik az egészségügyi rendszerek megnövekedett leterheltsége, valamint a különböző karanténkötelezettségek miatt. Ugyancsak befolyásolja a gazdaság kapacitását a logisztikai és ellátási szűk keresztmetszetek, köztük a félvezetők és egyes fémáruk hiánya, illetve az energiaárak további emelkedése. A növekedési és inflációs kilátások kockázatait jelentősen súlyosbítják a kelet-európai geopolitikai feszültségek.

Az erre az évre várható legnagyobb, 6 százalékos növekedés Spanyolországban lesz, a legkisebb, 2,4 százalék pedig Belgiumban. A magyarországi 5 százalékos GDP-bővülés a hatodik legmagasabb érték, holtversenyben Szlovákiával. A magyar gazdaság elemzésekor az Európai Bizottság megemlíti, hogy az egyszeri szia-visszatérítés, illetve a jelentős adminisztratív béremelések jelentős ösztönzést jelentenek, ugyanakkor a magas infláció rontja a háztartások vásárlóerejét és csorbítja a fogyasztói bizalmat. Az előrejelzések szerint a GDP növekedése 2023-ban tovább lassul, 3,2 százalékra, miután a gazdasági aktivitás visszatér a világjárvány előtti trendhez, és megszűnik az ideiglenes szakpolitikai támogatás.

Kiemelik, az előrejelzések szerint a magyar infláció a 2021-es 5,2 százalékról 2022-re 5,4 százalékra emelkedik a magasabb termelési költségek és az erős fogyasztói kereslet következtében. A magyar infláció lényegesen meghaladva az uniós átlagot az egyik legmagasabb a 27 tagállam közül.

Az Európai Bizottság megemlíti, hogy a magyar fogyasztókat a lakossági energia szabályozott árai és az üzemanyagárak átmeneti korlátozása megóvta a nagykereskedelmi energiaár-emelkedéstől. A kormány február 1-jétől átmeneti árszabályozást vezetett be egyes alapvető élelmiszerek esetében, ez azonban a becslések szerint csak 2022-ben 0,1 százalékponttal csökkenti az inflációt.