Az elmúlt öt év 24 legfontosabb gazdasági előrejelzéséből négy olyan volt, amiben igaza lett a kormánynak. 2025-ben a repülőrajt elmaradt, az infláció jóval a terv fölött gyorsult, és a hiánycélt sem sikerült belőni.
A tervezhetőség hiánya, a gyenge exportteljesítmény és a beruházások visszaesése húzza vissza a magyar gazdaságot 2025-ben.
A Saxo Bank elemzői, ahogy minden évben, most is a lehető legrosszabb eshetőséget is figyelembe véve jósoltak a jövő évre. Fantáziájukban az Nvidia mindent elsöprő szárnyalása, az OPEC bukása, a kínai gazdaság visszapattanása, a biotechnológia nagy ugrása alakíthatják majd a világgazdaságot 2025-ben.
2023-ban a magyar GDP-növekedés lényegesen elmarad az uniós átlagtól, ugyanakkor az infláció mintegy tíz százalékkal meghaladja a 27-ek átlagos pénzromlásának mértékét. Az Európai Bizottság tavaszi gazdasági előrejelzése megállapítja: az alacsonyabb energiaárak javítják a növekedési kilátásokat.
Matheika Zoltán és Palócz Éva a KOPINT-Tárki elemzői nagyon pontos előrejelzésekkel nyertek.
Az Európai Bizottság közzétette téli gazdasági előrejelzését. A legutóbbi, őszi prognózishoz képest kedvezőbbek az európai adatok.
Az Európai Bizottság közzétette őszi gazdasági előrejelzését, amely szerint nem lesz recesszió az EU-ban jövőre, minimális növekedés várható. A várakozások alapján 2023-ban az EU-ban Magyarországon lesz a legnagyobb a pénzromlás, 2024-ben pedig az államháztartási hiány. Ellenben úgy számolnak, hogy megkapjuk az uniós forrásokat.
Közzétette 2022 téli gazdasági előrejelzését az Európai Bizottság. Eszerint a tavalyi jelentős, 5,3 százalékos növekedés után az EU gazdasága idén 4, jövőre pedig 2,8 százalékkal fog bővülni. Az EU egésze 2021 harmadik negyedévében érte el a pandémia előtti GDP-szintet, és az előrejelzések szerint 2022 végére valamennyi tagállam túllépi ezt a mérföldkövet.
Már ami a növekedést illeti.
Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta téli gazdasági előrejelzését, amelynek alapján úgy számolnak, hogy Magyarországon a gazdaság 2020-ban 5,3 százalékkal csökkent. Ezzel a 27 tagállam rangsorában középen foglal helyet az ország. Az uniós átlag –6,3 százalék. A legnagyobb csökkenés Spanyolországban (–11 százalék) és Görögországban (–10 százalék) történt. Az ír gazdaság azonban a lezárások és korlátozások ellenére is 3 százalékkal nőtt, Írország az egyetlen tagállam, amely pozitívan zárta a 2020-as évet.
Többet vihetünk haza, mint tavaly, igaz, többet is kell majd fizetnünk, ha valamit vásárolunk, a bérek növekedése azonban meghaladhatja az árakét. Külföldi utazásunkhoz pedig olcsóbban vásárolhatunk eurót. Ezt az idilli képet zavarhatják össze a magyar gazdaságot befolyásoló külső tényezők, jelesül az USA és a Kína közötti kereskedelmi háború.
A kép nem olyan rossz, hiszen Magyarország esetében javított az Európai Bizottság a növekedési előrejelzésen, miközben az EU egészében lassulást vár.
Egyet azért nem értenek a magyar növekedéssel kapcsolatban.
Az Európai Bizottság közzétette tavaszi gazdasági előrejelzését mind az unió egészére, mind az egyes tagországokra nézve. Magyarországon jövőre 2,2 százalékos gazdasági növekedésre számítanak. A növekedés várható lassulása a jelentés szerint annak tudható be, hogy veszítenek növekedésserkentő erejükből olyan tényezők, mint például az EU-források rekordmértékű felhasználása.
Az Európai Bizottság őszi gazdasági előrejelzése érdekes félmondatokat tartalmaz, a szöveg arra utal, hogy a Magyarország által felhasznált uniós források kapcsán büntetésekre számíthatunk Brüsszel felől. Ez minden bizonnyal a magyar médiában hónapok óta keringő aszfaltügy lehet. A bizottság úgy fest, biztos büntetéssel kalkulál.
Az Európai Bizottság kedden közzétette őszi gazdasági előrejelzését a magyar gazdaságról. A GDP idén 3,2 százalékkal nőhet, jövőre viszont 2,5 százalékra lassulhat a gazdaság növekedése. A munkanélküliség 8 százalék alatt stabilizálódhat, az infláció pedig 2016 környékére 3 százalékra kúszhat fel. A költségvetési deficit 2016-ra 2,5 százalékra mérséklődhet. A magas devizaadósság miatt viszont a forintárfolyam érzékenyen reagálhat a nagy jegybankok monetáris szigorítására, a gyenge külső kereslet pedig alacsonyabb növekedést és inflációt hozhat. Az orosz-ukrán válság esetleges elmélyülése viszont súlyos károkat okozhat Magyarországnak.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) arra készül, hogy októberben visszafogja a globális gazdaságnövekedéssel kapcsolatos előrejelzését - jelentette be a nemzetközi pénzügyi szervezet vezetője hétfőn. Az IMF és a Világbank együttes ülését október 12-14. között tartják Tokióban.
Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed rontott az ország idei gazdaságnövekedési előrejelzésén, ugyanakkor némileg derűlátóbb a munkanélküliség alakulásával kapcsolatban.
A jövő évi makrogazdasági előrejelzések szerint a kormány 1,5 százalékos GDP előrejelzése optimistább a gazdaságkutatóknál és az MNB-nél is, miközben az inflációt illetően a kormány 4,2 százalékos várakozása közelebb áll a többiek átlagához.
