Magyarország igazságügyi minisztere, Varga Judit képviselte kedden a magyar kormányt az Általános Ügyek Tanácsának ülésén, ahol a magyar jogállamiság is téma volt. Az ülés célja viszont nem kizárólag a magyar kormány meghallgatása volt, összesen öt európai uniós tagállam jogállamisági helyzetét vitatták meg a tagállamok miniszterei az Európai Bizottság 2021-es jogállamisági jelentésére reflektálva. Vagyis ezúttal Magyarország nem a jogállamisági hiányosságainak súlyossága alapján került terítékre, hanem mert mi következtünk a protokolláris rendben. Hazánkon kívül még Luxemburg, Hollandia, Málta és Ausztria jogállamisági helyzete is napirenden volt.

Az igazságügyért felelős európai biztos, Didier Reynders az eseményt követő sajtótájékoztatón azt mondta, hogy Magyarországtól

azt a garanciát kapták, hogy 2022-ben újrakezdik a megbeszéléseket.

A 2022-es jogállamisági jelentéssel kapcsolatos kommunikáció a magyar kormány és az Európai Bizottság között ugyanis a választásokra tekintettel mindeddig szünetelt. Így már az is előrelépésnek tekinthető, hogy újraindulnak ezek a megbeszélések. Ettől függetlenül Reynders szavaiból kiderült, hogy Magyarország a többi jelen lévő tagállammal ellentétben nem mutatott hajlandóságot arra, hogy megoldja az előző jogállamisági jelentésben felvetett problémákat.

Didier Reynders

Európai Bizottság

Az európai biztos Magyarországgal kapcsolatban kritizálta az igazságügyi rendszert, a korrupció elleni harcot, a média függetlenségét és a fékek és ellensúlyok rendszerét. Reynders mind a négy ma meghallgatott másik tagállamban jelentős javulásokról, vagy legalábbis pozitív tendenciákról számolt be az őket érintő jogállamisági kérdésekben. Ellenben Magyarország esetében ezt nem tehette meg. Ez nem meglepő, hiszen Varga Judit már a megbeszélésre való megérkezésekor adott sajtónyilatkozatban vitatta azt, hogy ezek a problémák egyáltalán fennállnak.

A mi választóink, a magyar állampolgárok, a magyar demokrácia résztvevői nem osztják ezeket az aggodalmakat”

– mondta az igazságügyi miniszter az Európai Bizottság által feltárt jogállamisági problémákról.

Miközben azonban Varga Judit a kétharmados többségről és a választók akaratáról beszélt, Reynders – a kormány által csak gyermekvédelminek hívott törvényt hozva fel példaként – a sajtótájékoztatón megjegyezte: a többség nem azt jelenti, hogy nem kellene megvédeni a kisebbséget.

Egy másik kérdésben viszont kellemetlen meglepetés érhette Varga Juditot. Míg a magyar igazságügyi miniszter szerint a nemrég hazánk ellen megindított jogállamisági mechanizmus, ami az EU-s források megvonását eredményezheti, kizárólag az új, 2021–2027-es költségvetési ciklus forrásaira vonatkozik, Reynders nem osztotta ezt a nézetet. Míg Varga érvelése szerint Magyarországon nem lehet vizsgálni az új ciklus forrásainak szabálytalan elköltését, mivel azokból hazánk még nem is kapott, az európai biztos szerint 2021. január 1-től minden EU-s forrás elköltése, beleértve az előző költségvetési ciklus forrásait is, vizsgálható. Ez rossz hír a magyar kormánynak, ugyanis így jóval több visszaélésgyanús esetre kell majd magyarázatot adniuk.

Varga Judit és Thomas Byrne, ír uniós miniszer

Európai Bizottság

A magyar kormányra emellett egy jóval szigorúbb meghallgatás is vár majd jogállamisági kérdésben az Általános Ügyek Tanácsában május 30-án. Ekkor fogják ugyanis megtartani hazánk 7-es cikkely szerinti meghallgatását, ami csak és kizárólag a magyar jogállamisággal fog foglalkozni. A francia soros elnökség képviseletében Clément Beaune, a francia európai ügyekért felelős államtitkár hangsúlyozta, hogy

a luxembourgi megbeszélés nem helyettesíti a 7-es cikkely szerinti meghallgatást.

Hiába volt tehát ugyanaz a meghallgatás helye és témája, mint a 7-es cikkely szerinti eljárás esetében lesz, a magyar kormány jóval keményebb kérdésekre számíthat majd május végén.

Varga Judit a találkozó után mindenesetre úgy fogalmazott: a tanácskozás megerősítette az aggodalmakat, hogy az Európai Bizottság jogállamisági jelentése nem előremutató, hiszen tovább mélyíti a tagállamok közötti árkokat, a megállapításokat pedig Magyarország és Lengyelország esetében kettős mérce jellemzi.