Nem is találkozhattak volna jobb időpontban az EU-tagállamok uniós ügyekkel foglalkozó miniszterei az Általános Ügyek Tanácsán Luxemburgban. Bár 2020 novembere óta ez a negyedik alkalom, hogy a miniszterek a tagállamok jogállamisági helyzetéről tárgyalnak – 15 országon már túl is vannak – kedden Ausztria, Málta, Luxemburg és Hollandia mellett Magyarország is sorra kerül. Márpedig pontosan egy hete jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, hogy az EU történetében először megindítják a jogállamisági eljárást Magyarország ellen.

Von der Leyen bejelentette: megindul a jogállamisági eljárás Magyarország ellen

Sosem volt fontosabb Magyarországon az érthető és pontos tájékoztatás az Európai Unióról, mint most. Az EUrologus brüsszeli újságíró csapatának célja, hogy az Európai Unióval kapcsolatos hírekről és eseményekről közérthetően, pontosan és ha kell, kritikusan számoljon be, illetve elemzéseivel segítse az olvasót a tájékozódásban.

Bár a luxembourgi miniszterek találkozója csak egy általános megbeszélés, és megállapításokat sem fogadnak el, Magyarország így is a középpontban lesz. Ráadásul ez lesz az első alkalom, hogy a tagállamok magasabb szinten is megvitathatják a magyarok ellen indított eljárást.

Az előzetes nyilatkozatok alapján Varga Judit igazságügyi miniszter kemény kérdésekre is számíthat: több miniszter is úgy fogalmazott, hogy az Ukrajna elleni háború, és az ott tapasztalt jogsértések miatt különösen fontos, hogy az Európai Unión belül minden tagállam betartsa az alapvető értékeket.

Az, hogy Magyarország mivel fog védekezni, már a találkozó előtt kiderült. Varga Judit újságíróknak nyilatkozva úgy fogalmazott: a magyarok soha nem látott többséggel szavazták meg az újabb Fidesz-kormányt, és őket kell képviselniük. Márpedig ezek a szavazók nem látnak problémát a jogállamisággal.

„Nyitottak vagyunk a párbeszédre és a kölcsönös tiszteletre, a kritikákat is bírjuk. Itt mindannyian jogászok vagyunk, Magyarország pedig valaha szintén a jogászok országa is volt, így örömmel válaszolunk majd minden felvetődő kérdésre, de elutasítjuk a kettős mércét” – mondta.

Varga azt is hangsúlyozta, hogy még mindig nem kapták meg az Európai Bizottság hivatalos levelét, amely értesíti őket a mechanizmus beindításáról.

Pontatlan érvek

A magyar miniszter a jogi kifogások közé sorolta, hogy amikor az uniós állam-és kormányfők 2020 decemberében megegyeztek a jogállamisági mechanizmusról, illetve ennek részeként a források odaítélésének a jogállami normák teljesüléséhez való kötéséről (kondicionalitás), akkor arról volt szó, hogy azt csak a következő (2021-2027) hétéves költségvetési tervre és a Helyreállítási Alapra vonatkozik. Csakhogy ezekből a forrásokból Magyarország eddig egy fillért sem kapott.

„Ha Magyarországra eddig nem érkeztek ilyen pénzek, akkor hogyan sérthetnénk meg a felhasználásukat” – tette fel a kérdést Varga, aki arra is emlékeztetett, hogy az uniós források nemcsak az azt fogadó országok, hanem az összes többi tagállam gazdaságát is élénkítik.

Ez az érvelés azonban nem pontos. Az uniós pénzeket érintő korábbi szankcióktól eltérően ugyanis a forrásokat nem csak azok odaítélése, vagyis az uniós költségvetés esetében az operatív tervek jóváhagyása után tarthatja vissza az EU. Az operatív tervek jóváhagyása után a források kezelése a tagország hatáskörébe tartozik – a mostani helyzetben az Európai Bizottság már ehhez is garanciákat kér, ezek elérése érdekében indította az eljárást.

Vagyis amikor Varga Judit arra utal, hogy nem kérhetik számon, mivel nem is adták oda, a korábban is létező eljárásra utal, amelyiknél egy visszaéléshez köthetően tarthat vissza pénzt az unió.

A jogállamisági mechanizmus azonban nem ilyen, erről ebben a cikkünkben írtunk bővebben:

Végleg búcsút mondhatunk az EU-pénzeknek? És miért éppen mi? Minden a jogállamisági eljárásról

Elsőként Magyarország ellen vetette be az Európai Bizottság a jogállamisági normák megsértésére tartott új fegyverét: az uniós pénzek elvonását. De ez azt jelenti, hogy senki nem kap majd támogatást? És tényleg a "gyermekvédelmi" törvény miatt áll bosszút Magyarországon a brüsszeli testület?

Hasonló érvekkel állt elő Orbán Viktor is a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján, ahol azt mondta, hogy Brüsszelnek a szabálytalan pénzfelhasználás esetén eddig is megvoltak arra az eszközei, hogy azt elvegyék. Tény, hogy erre Magyarország esetében volt már példa: ahogy megírtuk, nem jött például pénz az Eliosnak, vagy éppen rendszerszintűnek ítélt visszaélések miatt jó ideig visszatartották a kifizetést több operatív program esetében a befogadott és az államkasszából megelőlegezett számlákra. Ez a pénz azonban nem veszett el, azt más projektekre/programokra újból felhasználhatta az ország a megszabott kereteken belül.

A kormány – és így Orbán Viktor is – egyébként igyekszik úgy láttatni, hogy a jogállamisági eljárás a gyermekvédelmi törvény miatt zajlik, de valójában az uniós nyomásgyakorlás már jóval korábban elkezdődött, mint hogy tavaly nyáron elfogadták volna a melegellenes jogszabályt.

Az viszont biztos, hogy a folyamat hosszú ideig, akár hónapokig is el fog húzódni. Az erről hozott döntést először a biztosok testülete elé kell vinni, akiknek következő találkozója április 27-én lesz. Ezután hosszú szóváltásra lehet számítani Budapest és Brüsszel között, a pénzek bármilyen mértékű visszatartását pedig a tagállami kormányok képviselőiből álló Tanács is blokkolhatja.

A Politico egyébként úgy értesült, hogy az egyik valószínű lehetőség az lenne, hogy a Magyarországnak járó pénzeknek csak egy részét vágnák meg, de hogy pontosan mennyit, azt még nem döntötték el. Több tagállam azonban példát akar statuálni. Ahogy egy nyugat-európai ország diplomatája fogalmazott a lapnak: „mivel most először kerül rá sor, jól kell csinálni, hiszen ez fogja az alaphangot megadni a jövő számára”.