Az Eurostat átfogó felmérést készített arról, hogy hogyan élnek az európai, köztük a magyar fiatalok. Az Európai Bizottság ezzel kapcsolatban egy szórakoztató kis kalkulátort is készített, ahol bármelyik fiatal megválaszolhatja a kérdéseket és összehasonlíthatja magát a többi fiatallal hazájában és az EU-ban. Azonban magyar fiatalként kipróbálva a játékot az összehasonlítgatás érdekesből hamar kétségbeejtővé válik. Már rögtön az első kérdésnél enyhén megrökönyödhetünk, amikor kiderül, a magyar, 20-24 év közötti fiatalok 81,2%-a még otthon él. Ez az arány a férfiak esetében rosszabb, nekik több mint 86%-uk nem költözik el otthonról 24 éves koráig. A helyzet javul egy kicsit a 25-29 éveseknél, ekkor a férfiak további több mint 20%-a a nőknek pedig körülbelül további 30%-a már külön költözik szüleitől, de még ebben a korosztályban is a fiatalok 61%-a családi otthonban marad.

Egyébként ebből a szempontból nem vagyunk sereghajtók, az olaszok között az otthon élő 20-24 éves fiatalok aránya elképesztően magas, 94,2%. Hogy érzékeltessük, ez milyen nagy arány, egy 32 fős gimnáziumi osztály 5 éves osztálytalálkozóján Olaszországban statisztikailag csak 1-2 olyan fiatal lenne, aki már nem otthon él. Az Eurostat szerint egy ilyen találkozón Magyarországon is csak 4-5 volt osztálytárs mondhatná el magáról, hogy elköltözött otthonról.

Habár a statisztikákból kiderül, hogy a magyar fiatalok viszonylag egészségesnek érzik magukat és még elégedettség szintjén is az európai középmezőnyben vannak, úgy tűnik nem vigyáznak túlzottan az egészségükre. Európán belül saját bevallásuk szerint a magyar 20-24 évesek dohányoznak a legtöbbet, 35,2%-uk cigarettázik rendszeresen. Itt nincs lényegi eltérés a nemek között, habár a férfiak közül valamelyest többen mondták magukat rendszeres dohányosnak, mindkét nem európai sereghajtó a maga korosztályában. Úgy tűnik, a magyar fiatalok korán is kezdik a dohányzást, már a 16-19 évesek 28,6%-a is rendszeresen szív cigarettát. Jó hír viszont, hogy az EU-s átlagnál többen sportolnak szabadidejükben, ez a 16-19 éveseknél még közel 75%. Ezzel ugyan elmaradunk a 100%-ban sportoló finnektől, de megelőzzük a románokat, ahol ugyanez a korosztály 59%-ban sportmentes életet él. Egyébként a sportoló fiatalok aránya folyamatosan csökken az idősebb korosztályokban, a 25-29 évesek között már körülbelül 10%-kal kevesebben sportolnak rendszeresen.

AFP / MARKUS HENTTONEN

A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya még aggasztóbb. A 20-24 év közötti magyar fiatalok csupán 9,3%-a szerez diplomát, ez az európai átlag fele. Ez az arány főleg úgy tűnik nagy problémának, hogy egy a magyar oktatási rendszerben folyamatosan haladó fiatalnak már 21-22 éves korában alapdiplomát kellene szereznie, és 24 éves korára már akár mesterdiplomája is lehet. Ám úgy tűnik, hogy hazánkban még azoknak is, akik az egyetemi továbbtanulás mellett döntenek jelentős része nem tudja kihagyások és halasztások nélkül megszerezni a diplomáját. Ennek több oka is lehet, a fiatalok például az anyagi problémák, a nagyon megterhelő vizsgarendszer vagy szakváltások miatt csúszhatnak meg végzettségük megszerzésével. Érdekes viszont, hogy ugyanez a statisztika nemekre lebontva nagy különbséget mutat. A nők esetében ebben a korosztályban már 12%-nak van diplomája, míg ez a férfiak esetében csak 6,7%.

Az, hogy a 20-as éveik elején járó nők akadémiailag képzettebbek nem csak hazai trend. Az EU-n belül ebben a korosztályban a nők 21,8%-ának van már diplomája, a férfiak közül pedig csak 15,5% szerez ebben a korban felsőfokú végzettséget. Itthon ezek az adatok a válaszadók 25-29 éves kora között javulnak, ekkor már 30% fölött van a diplomások aránya, de nő a szakadék az egyetemet végzett férfiak és nők aránya között is, ekkor a női diplomások már majdnem 12%-kal többen vannak mint a férfiak.

A munkavállalás területén is vannak különbségek, a 20-24 éves magyar fiatalok 49%-a dolgozik, ám a férfiak itt 10%-kal többen vannak, mint a nők. Ez meglepő, hiszen a fiatal nők közül többen mondták azt, hogy kerestek már online munkát, és úgy tűnik képzettebbek is, többüknek van érettségije és diplomája, mint az ugyanolyan korú férfiaknak. A fiatalok 25-29 éves korukra már lényegesen nagyobb arányban, 81% fölött dolgoznak, és a férfiak és nők közti különbség is csökken, igaz ez még ekkor is közel 8%.

AFP / MONTY RAKUSEN

Viszont ha ezt a munkavállalási statisztikát kombináljuk az előző, végzettségekkel kapcsolatos kérdéssel feltűnik, hogy nem találunk körülbelül 20%-nyi 20-24 éves fiatalt. Ugyanis ha ebben a korosztályban is 30% körül vannak azok, akik legalább 25 éves koruk fölött szereznek diplomát, és a 20-as éveik elején még vélhetően valamilyen konstrukcióban tanulnak, és hozzáadjuk azt a 49%-ot aki dolgozik, a fiataloknak csupán a 79%-át fedjük le. És emellett még bizonyára vannak olyan fiatalok, akik egyszerre tanulnak és dolgoznak, szóval emiatt az átfedés miatt feltételezhetjük, hogy a 20-as éveik elején járók között 20% fölött vannak azok, akik nem tanulnak, és nem is dolgoznak. Azt, hogy ők vajon mit csinálnak, és hogyan élnek meg ebben az életszakaszban nem mérte az Eurostat, viszont ennek a csoportnak a nagy része vélhetően az egész Európában jelentős fiatal kori munkanélküliség áldozata, és jóval kevesebben vannak azok, akik például utaznak vagy önkénteskednek.

Emellett a 20-as éveik elején járó magyar fiatalok 95%-a aktív a közösségi médiában, ami jóval az európai átlag fölött van. Ebben a mutatóban egyébként a francia fiatalok állnak a legalacsonyabban, ők 33%-ban döntenek úgy, hogy távol maradnak a közösségi platformoktól. A hazai fiatalok ebben a korosztályban egyébként az internetet is 98%-ban a közösségi üzenetküldő applikációkat pedig 97%-ban használják, így elmondhatjuk, hogy az online tér jelentős része a hazai fiatalság életének.

Amennyiben még mindig szeretné kipróbálni a kalkulátort, itt megteheti.