Szakértők bevonásával tárgyalta az Európai Parlament Külügyi Bizottsága az EU-n belüli orosz befolyásolás két legkirívóbb esetét, Magyarországot, ahol szisztematikus eszközöket használva rendkívüli mértékben terjed a propaganda és Spanyolországot, ahol a katalán függetlenség ügyét kihasználva szivárog be dezinformáció. Nem véletlen, hogy Magyarország bekerült a bizottság szerint a legsúlyosabb esetek közé: a szakértői vélemények lesújtó képet festenek az itteni helyzetről.

Jakub Kalensky, a dezinformációval foglalkozó európai szakértői központ munkatársa szerint az uniónak négy lépésben kellene fellépnie az orosz álhírek ellen.

●      dokumentáció és megismerés,

●      a probléma tudatosítása a lakosságban,

●      az eddigi károk helyrehozása,

●      az agresszorok korlátozása és felelősségre vonása.

Magyarország esetében a szintén szakértőként részt vevő Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója nem számolt be túl pozitív fejleményekről. Krekó szerint Magyarország több szálon is függőségi viszonyban van Oroszországgal, és a kormány nem tesz lépéseket ezen problémák enyhítésére. Az első komoly gond az energiaszektor. Magyarország nem csak a gázellátását nem diverzifikálta, ezzel fenntartva az orosz energiafüggőségét, még Paks 2 orosz megvalósításához is ragaszkodik. Ez európai szinten példátlan, hiszen a háború kitörése óta más EU-tagállamok, Bulgária, Csehország és Finnország is megszüntette az orosz cégeket érintő atomenergetikai projektjeit. Ráadásul nincs arra utaló jel, hogy az orosz energia bármivel is olcsóbb lenne Magyarország számára, mint más források, így aggasztó, hogy miért ragaszkodik az Orbán-kormány ennyire az orosz partnerhez.

Szintén komoly probléma, hogy több olyan beruházás is volt az elmúlt években, ahol szoros gazdasági kapcsolat alakult ki orosz és magyar, kormányközeli szereplők között. Habár Magyarország Oroszországgal való kereskedelme más partnerekkel összevetve elenyésző, ezek a stratégiai gazdasági kapcsolatok komoly tárgyalási potenciált jelenthetnek az orosz fél számára.

Ezzel el is jutunk a következő problémához, a titkosszolgálatok kérdéséhez. Míg más EU-tagállamok sorra utasítják ki az orosz diplomatákat és csökkentik az orosz nagykövetségeik létszámát, a magyarországi orosz követség az elmúlt évben nőtt. 46 fő helyett már 56-an dolgoznak a követségen, ami európai viszonylatban nagynak számít, Varsóban például 13 főből áll az orosz követség. A kockázat nyilvánvalóan az, hogy a követségi dolgozók egyben az orosz titkosszolgálat tagjai is, és Krekó szerint

ez azt a kockázatot veti fel, hogy Magyarország lesz az orosz kémkedés központja az EU-ban.

Hasonló probléma merül fal a Putyin-közeli Nemzetközi Beruházási Bank esetében is, amelynek budapesti székházának dolgozói speciális státuszt élveznek, és több magas rangú orosz banki vezető diplomata útlevelet és diplomáciai mentességet is kapott. Ráadásul, míg a legtöbb európai ország kihátrál a bankból, Magyarország hamarosan a második legnagyobb részvényessé válhat.

További problémás esetek közé tartozik az is, hogy az orosz hackerek éveken át olvashatták a külügyminisztérium belső levelezését, Szijjártó Péter tárcavezető mégsem vonta felelősségre az oroszokat, és az ügynek nem lett komolyabb következménye. Szintén probléma a magyar média közel 75%-os kormányközeli koncentrációja, ami az elit oroszpártiságával kombinálva nagyban hozzájárul az álhírek és Kreml-közeli narratívák terjedéséhez. Krekó szerint

a média centralizációja kombinálva a kormányzatra nehezedő politikai nyomással lehetővé teszi a Kreml számára a magyar közvélemény befolyásolását túl nagy közvetlen befektetés nélkül.

Krekó azt is elmondta, hogy a Russia Today Keml-párti hírportál néhány éve egy magyar szerkesztőség megnyitásán gondolkozott, de végül elvetették az ötletet, mivel a magyar média mellett „egyszerűen semmi szükség rá”. Nem segít a helyzeten, hogy a választási kampányban ellenfelének nevezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt és a mostani szankciókat bombákkal ábrázoló plakátkampány is a Nyugatra és az EU-ra tolja a felelősséget Oroszország helyett. Nem is csoda, hogy a magyarok, és főként a Fidesz-szavazók európai összehasonlításban kimagaslóan magas arányban hisznek az orosz narratívában. Kiugró, hogy a magyarok 28 százaléka tartja igaznak, hogy Ukrajnában amerikai biológiaifegyver-gyárak üzemelnek, a fegyvereket pedig az oroszok ellen akarják bevetni.

Orbán EU-hoz való hozzáállása szintén nem ad okot optimizmusra. A magyar miniszterelnök például megvétózta a Putyin-barát Kirill pátriárka elleni EU-s szankciókat, és indokolás nélkül húzza a svéd és finn NATO-csatlakozás ratifikálását. Krekó szerint pedig ez pont Putyin kezére játszik, aki

a leggyengébb láncszemet akarja megtalálni,

és így, belülről meggyengíteni az EU-t. Az európai parlamenti képviselők többsége szerint is komoly problémát jelent a magyar kormány Oroszországhoz fűződő viszonya. Pierfrancesco Majorino szociáldemokrata politikus szerint például

Putyin dezinformációjának legfőbb eszköze Európában és persze Magyarországon is nem más, mint Orbán Viktor.