Nem sieti el a döntést az EU a magyar pénzekről, az idő pedig vészesen fogy

Az Európai Bizottság szerdán jelentette be, hogy jóváhagyásra ajánlja a tagállami pénzügyminiszterek tanácsának az 5,8 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatást tartalmazó magyar nemzeti helyreállítási tervet. Egy másik döntéssel pedig azt javasolják, hogy fagyasszanak be 7,5 milliárd eurós kohéziós forrást a magyar keretből, mert a korrupcióellenes intézkedések nem elegendőek. Ezért az indítványban az szerepel, hogy egy 27 pontos feltétel-listát kell a kormánynak végrehajtani és csak ha ez maradéktalanul teljesül, akkor lehet kifizetni az 5,8 milliárd eurót és ezzel párhuzamosan a zárolt 7,5 milliárd is feloldható. Addig azonban egyetlen centet sem kaphat az ország ezekből a forrásokból.

A tagállami uniós nagykövetek első alkalommal csütörtökön tárgyaltak erről a témáról, a pénzügyminiszteri tanács pedig kedden ül össze. A Politico értesülései szerint azonban a tagállamok két nagy táborra szakadtak. Az egyik Franciaország, Németország, Olaszország és mások – összesen mintegy tucat ország – azt akarják elérni, hogy a Bizottság készítsen új javaslatot, amely figyelembe veszi, hogy Magyarország valóban teljesített több feltételt is. A Bizottság eredeti, szeptemberi és a frissített, eheti javaslata között ugyanis semmi különbség abból a szempontból, hogy a befagyasztott össze nagysága nem változott. Úgy érvelnek, hogy a bizottsági javaslatnak arányosnak kell lennie és figyelembe kell venni Magyarország erőfeszítéseit.

A másik tábor – élükön a Benelux-államokkal, a skandinávokkal és Litvániával – a jelenlegi bizottsági javaslat alapján kíván szavazni a Magyarországnak szánt 7,5 milliárd eurós uniós forrás befagyasztásáról, azzal érvelve, hogy a brüsszeli értékelés strukturális kudarcokra mutat rá, így bármiféle kedvezménnyel a jogállamiságot “kidobnák az ablakon”.

Az EUrologus kérdésére a cseh uniós elnökség szóvivője, Eva Hrnčířová nem erősítette meg, hogy elmarad a magyar ügyekben a döntés a pénzügyminiszteri tanácson, egyelőre azonban teljes a bizonytalanság. A hivatalos napirendben szerepelnek ezek a témák, ezzel a megjegyzéssel:

esetleg.

Az is egy lehetőség, hogy december 6-án csak eszmecserét folytatnak a miniszterek. Az viszont nagyon rossz hír Magyarország számára, ha a tagállamok ennyire megosztottak. Nem abban, hogy kell-e szankció Magyarországgal szemben, hanem abban, hogy ez milyen mértékű legyen. Létezik egy olyan verzió is, hogy egyszerűen nincs döntés, s ez a helyreállítási alapok esetében azt jelenti, hogy idén mégsem lesz aláírt szerződés. Ez pedig a 5,8 milliárd euró hetven százalékának elveszítéséhez vezetne. A helyreállítási forrásokra vonatkozó nemzeti terv elfogadásához a tagállamok minősített többségének szavazata kell, ez legalább 15 országot jelent, amelyek az EU lakosságának legalább 65 százalékát képviselik.

Az is egy lehetséges forgatókönyv, hogy a jogállamisági ügy bekerül az állam- és kormányfők december 15-16-i ülése elé. Ezt Orbán Viktor kérheti, ebben az esetben a tagállami vezetők konzultálnak az ügyről, de döntést nem hoznak. Iránymutatással persze elláthatják a saját pénzügyminisztereiket. Ugyanakkor az eljárást december 19-ig mindenképpen le kell zárni. Ha ez nem sikerülne, akkor az eljárás egyszerűen megszűnik, ez viszont magának a folyamatnak, a jogállamiság és az uniós forrásoknak védelmében meghozott rendelkezésnek a komolyságát kérdőjelezné meg és komoly presztízsveszteséggel járna az EU számára - nem utolsó sorban az Európai Parlament elemi felháborodását is eredményezné.

És nem szabad elfelejteni, hogy a napok múlása egyre közelebb visz az év végéhez, ami eredménytelenség esetén a fentebb említett forrásvesztéssel járna. Arra ugyanis nincs esély, hogy a két ügyet különválasztanák és úgy fogadnák el a helyreállítási alapokra vonatkozó nemzeti tervet, hogy nincs döntés a jogállamisági eljárásban.

És hogy teljes legyen a zűrzavar: Magyarország továbbra is blokkolja az Ukrajnának nyújtandó 18 milliárd eurós hitelt és a globális minimumadó bevezetését, amelyekhez viszont a többi tagállam ragaszkodik. Ezek a témák szintén szerepelnek a keddi napirendben, ugyanezzel a megjegyzéssel:

esetleg.

A hitel kapcsán különösen érdekes a magyar álláspont, mely szerint minden közös hitelfelvételt el kell kerülni. A Magyarország által igényel 5,8 milliárd eurós helyreállítási pénzt ugyanis ugyanúgy közös hitelből fedezi az EU.