Elmaradt a vétó: Magyarország, bár nem ért egyet, támogatja az ukrán fegyverszállítmányok növelését

Mialatt az uniós külügyminiszterek Ukrajna további támogatásáról vitatkoznak, az uniós negyed közepén, közvetlenül a tanácskozásnak helyet adó épülettel szemben mintegy száz ukrán tüntető követelte, hogy az EU fokozza fegyverszállításokat. Mint egyikük mondta, minden töltényre szükség van, mert Ukrajnában húzódik most a front. Egyúttal arra is felszólítottak, hogy az EU ne kereskedjen Moszkvával, mert minden egyes oda juttatott euróból azonnal lőszert vásárolnak az oroszok és az ukránok ellen használják. A demonstrálók többek között azt is sürgették, hogy juttassanak Leopard tankokat az ukrán hadseregnek.

Eközben a tanácskozás szünetében a magyar külügyminiszter háborús hangulatról panaszkodott a kormánypárti magyar újságíróknak, a független médiumok képviselőit most sem hívták meg a sajtótájékoztatóra – ahogy másfél éve egyetlen alkalommal sem.

Hiába kezdődött új esztendő, a háborús attitűd nem változik a külügyminiszterek körében

– mondta Szijjártó, hozzátéve, hogy a háború „ilyen-olyan kimeneteleiről” sokkal több szó esik, mint magáról a békéről. Azt is mondta, hogy

mivel egyetlen európai nemzet sem tehető felelőssé a háborúért, indokolatlan terhet helyezni egymás vállára nem helyes és nem is sportszerű.

A következő mondatokban pedig bejelentette: Magyarország mégis támogatja, hogy az EU újabb 500 millió euróval növelje az Ukrajnának szánt fegyvervásárlásokat az Európai Békekereten belül (ezzel ez az összeg már 3,6 milliárd euróra nőtt), és hogy további 45 millió eurót költsenek az ukrán katonákat kiképző misszió támogatására. De ezzel a magyar kormány nem ért egyet.

Ellentétes az érdekeinkkel minden olyan döntés, amely a háború meghosszabbításához vezethet, ezért nem tartjuk helyesnek a fegyverszállítások fokozódását, de nem akadályozzuk az EU erre vonatkozó döntéseinek végrehajtását

– magyarázta Szijjártó. Múlt héten több, egymástól független forrás is arról számolt be, hogy a Politikai és Biztonsági Bizottságban (PSC) – ahol minden tagállam nagyköveti szinten képviselteti magát és készíti elő a külügyminiszterek találkozóját – a magyar képviselő ezt a döntést nem támogatta. Erről most nem beszélt Szijjártó, csak azt mondta, hogy

A politikai döntés ma kellett megszülessen, ezért mindenfajta vétókról szóló előzetes híresztelések pusztán a hazugság kategóriájába sorolandók.

Ugyanakkor a magyar külügyminiszter felhívta a kollégái figyelmét arra, hogy „Ukrajna nyugati felében koncentrált támadások folynak a magyar kisebbségekkel szemben”. Úgy véli, hogy ez nem kétoldalú kérdés, mert Ukrajna az EU tagjelöltje, s mint ilyen, tiszteletben kell tartania a közös szabályokat, mint például a nemzeti kisebbségek védelmét.

Minél több jogot vesznek el a magyar kisebbségektől, annál nehezebb lesz Magyarországon olyan döntéseket meghozni, amelyek tőlünk áldozatot követelnek

– vetítette előre a magyar álláspontot, ha majd az ukrán csatlakozás kerül előtérbe.

Szijjártó beszélt a következő, tizedik szankciós csomagról is, amelynek részleteit akár már ezen a héten bejelenthetik. A magyar álláspont továbbra is az, hogy „a szankció zsákutca és nagyobb kárt okoznak nekünk, mint az oroszoknak”.

A külügyminiszter megjegyezte, Magyarország semmi olyan szankciós intézkedést nem támogat, amely az Oroszországgal folytatott nukleáris együttműködést korlátozná, „mert a magyar emberek nem felelősek a háborúért”. Igaz, ilyen nincs is.

Semmiféle konkrét nukleáris javaslatot nem láttunk sem leírva, sem a szavak szintjén

– mondta a külügyminiszter.