szerző:
EUrologus
Tetszett a cikk?

A német kancellár az Európai Parlamentben mondott beszédet az Európa Nap alkalmából. A beszédben nem sok új dolog hangzott el, de amit Olaf Scholz szavai a mostani politikai kontextusban jelentenek Európa jövőjével kapcsolatban, az mindenképpen érdekes. Kielemeztük, mit is mondott Scholz, és mire lesz érdemes odafigyelni a jövőben a német kancellárral kapcsolatban.

Olaf Scholz német kancellár az EU jövőjéről szóló elképzeléseit ismertette kedden, amik egy geopolitikailag nyitottabb, nemzetközi kooperációra épülő, „bővülő és megreformált” unióról szólnak. Ez eddig úgy hangzik, mint bármely ünnepi beszéd, ami nem véletlen, Európa Napon hivatalosan a második világháború lezárását, és az azóta fennálló európai békét ünnepli az unió. Tavaly ilyenkor például az európai polgárok javaslatait összegző Európa Jövőjéről Szóló Konferenciát zárták le az EU döntéshozói. Idén viszont a politikusoké volt a főszerep, de egy téma maradt: Mi is legyen Európa jövője? Scholz szerint

„Az Európai Uniónak változnia kell”

és ennek része, hogy „Európa a világ felé fordul”. Ez nem csak sallangos ünnepi beszéd, Scholz gondolatai viszonylag éles kontrasztban állnak Emmanuel Macron Tajvanban ismertetett elképzelésével, aki Európa „szuverenitását”, függetlenségét, és erős világpolitikai státuszát szeretné megalapozni. Ez nagyban különbözik Scholz nyitott, partnerségen alapuló elképzelésétől, és a német vezető ezt finoman hangsúlyozta is:

„Azok, akik nosztalgiával tekintenek Európa világhatalmi álmaira, akiknek nemzeti nagyhatalmi fantáziái vannak, azok a múltban ragadtak.”

Scholz politikai kiállása nem meglepő, teljesen konzisztens a német külpolitika új fordulópontjának meghirdetésével, a Zeitenwendével. Lényegében, a német külpolitika már több mint egy éve, Ukrajna megtámadása után elkötelezte magát, hogy aktívabb szerepet vállal a világ problémáinak megoldásában, és úgy tűnik, Scholz szívesen látná, ha az egész EU csatlakozna ehhez a politikai elképzeléshez. Az egyet nem értések ellenére viszont továbbra is igaz, hogy a francia és német vezetés is az USA-t látja az EU legfőbb szövetségesének, ezt Scholz is elmondta a beszédében.

És itt érdemes áttérnünk Ukrajnára és az EU szerepére az ország támogatásában. Scholz ismét kifejezte Ukrajna melletti kiállását, ami főleg annak fényében érdekes, hogy az Európa Nap mindig egyszerre történik az orosz győzelem napi parádéval, ahol minden évben katonai felvonulással és beszédekkel magasztalják az orosz hadsereget és vezetést. Erre is reagálva Scholz elmondta,

„Moszkvában, 2200 kilométerre északkeletre innen, Putyin a katonáit, tankjait és rakétáit parádéztatja. Ne ijedjünk meg egy ilyen erőfitogtatástól!”

Scholz nem csak az EU morális, de anyagi, és erőforrásbeli támogatásáról is biztosította Ukrajnát, „ameddig szükséges”.

Scholz az EU gazdaságipolitikai stratégiájáról is beszélt. Az első fontos pont az EU Kínával való viszonya, amit a kancellár a „partner, versenytárs és szisztematikus rivális” hármassal jellemzett. Habár Scholz nem jelezte, hogy a Kínával való gazdasági kapcsolat csökkentését látná megoldásnak, azt kiemelte, hogy a kapcsolat „verseny és rivális” aspektusa lényegesen dominánsabb lett az elmúlt időszakban, ez jelez valamit a kancellár jövőbeli Kína-stratégiájával kapcsolatban.

A bilaterális szabadkereskedelmi egyezmények is fontosak a német vezetőnek. Scholz támogatná, hogy minél gyorsabban véglegesítsék az EU szabadkereskedelmi egyezményeit a dél-amerikai közös piaccal, avagy MERCOSUR-ral, Mexikóval, Indiával, Indonéziával, Ausztráliával és Kenyával. Scholz szerint

„Ha folytatjuk az éveken át tartó, eredménytelen tárgyalásokat a szabadkereskedelmi egyezményekről, mások fogják diktálni a szabályokat, alacsonyabb környezetvédelmi és szociális sztenderdekkel”

Itt is újra megjelenik az EU kifelé nyitó szerepe. Az unió évek óta egyre több bilaterális, két fél közötti gazdasági megállapodást köt, de általában a tárgyalások inkább kisebb országokkal sikeresek. Ezért is lenne rendhagyó és újszerű, ha az EU-nak végre sikerülne tető alá hoznia a most említett nagyobb megállapodásokat. Ez főleg akkor érdekes, ha összevetjük az EU prospektív gazdasági hálóját Kínáéval, akik szintén igyekeznek globális gazdasági befolyást kiépíteni. Úgy tűnik, Scholz beszállna ebbe a versenybe, és kihívná Kínát a gazdasági ráhatásért folytatott versenyben, persze akkor, ha erről az EU-t is meg tudja győzni.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!