Az Európai Parlamentben tovább folytatódik a magyar kormány és ezen keresztül a magyar jogállamiság értékelése. Tavaly ősszel már kimondta az EP, hogy Magyarország nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia. Most pedig megkérdőjelezik, hogy alkalmas lenne a magyar kormány az EU egységét jelképezni, pártatlan elnökségként működni, és újfent elítélik az uniós értékek aláásására irányuló szándékos és szisztematikus erőfeszítéseket.
A Magyarországgal kapcsolatos – és kivétel nélkül elítélő – parlamenti állásfoglalások gyakran ismételnek korábban is megfogalmazott bírálatokat, azonban mindig tartalmaznak új elemeket is. A csütörtökön elfogadott dokumentumban is számos olyan körülmény szerepel, amelyet az EP-képviselők eddig még nem értékeltek, főként azért, mert a friss fejleményekre vonatkoznak.
A most elfogadott határozatból ide tartoznak azok a megállapítások, amelyek a törvények megfelelő parlamentáris vizsgálata és nyilvános konzultáció mellőzésével történő elfogadására, valamint a veszélyhelyzet szükségtelen használatára vonatkoznak. További aggodalomra ad okot a képviselők szerint „a visszaéléseket feltáró személyek védelmének használata az LGBTIQ+ emberek jogainak és a szólásszabadságnak az aláásására, valamint a tanárok szociális és munkavállalói jogainak megsértése is”. A határozat elítéli a magyar kormány EU-ellenes kampányait, amelyek
azt a célt szolgálják, hogy eltereljék a figyelmet az unió alapértékeitől való eltérésről és a rendszerszintű korrupcióról.
A képviselők felszólítják a kormányt, hogy a választásokat a nemzetközi szabványok szintjére emeljék, tekintettel különösképpen a közelgő 2024-es európai választásokra. Felhívják a figyelmet a megfélemlítést célzó eljárásokra is, mint például a titkosrendőrség látogatásai bizonyos, az ipar „stratégiai” ágazatához tartozó vállalatoknál, melyek célja, hogy a miniszterelnökhöz közel álló körök kiterjeszthessék befolyásukat ezekre.
Azt is szóvá teszi a határozat, hogy a tavalyi költségvetést a kormány 95 alkalommal változtatta meg rendeletekkel, amely kizárja a megfelelő ellenőrzést és jelzi a hatékony pénzgazdálkodás hiányát. A Parlament aggodalmak sorát fejezte ki a befagyasztott helyreállítási támogatások és a vonatkozó reformok miatt is.
Az elmúlt napokban óriási politikai vitát kavart a Parlament kiszivárgott álláspontja a jövő évi soros magyar elnökséggel kapcsolatban. Az elfogadott szövegben nem változott az EP véleménye. Ezért a testület
az uniós jognak, értékeknek történő megfelelés és az őszinte együttműködés hiánya miatt megkérdőjelezi, hogy Magyarország a feladatait hitelesen be tudja tölteni 2024-ben.
Emiatt azt kérik a Tanácstól, hogy találjanak megfelelő megoldást, egyúttal arra is figyelmeztetnek, hogy ennek hiányában a Parlament fog megfelelő lépéseket tenni.
A háborúpárti baloldali EP-képviselők nem tudják elfogadni, hogy Magyarország békepárti, ezért folyamatos a nyomásgyakorlás
– kommentálta közleményében az állásfoglalást Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője. Szerinte „a háborúpárti baloldal nyomásgyakorlásának újabb szintje, hogy a tanácsi soros elnökséget akarják elvenni Magyarországtól".
Mindezzel pont ők azok, akik durván megsértik az uniós jogot és a Szerződéseket. Ha van jogállamisági – vagy korrupciós – probléma, akkor az itt van, Brüsszelben, és nem Budapesten!
– jelentette ki. Hidvéghi hozzátette: szégyen, hogy a Magyarország elleni támadásokban lelkesen részt vesznek a háborúpárti magyar baloldali EP-képviselők, akik azon dolgoznak Brüsszelben, hogy a magyar emberek ne kapják meg a nekik járó uniós forrásokat.
Az elfogadott teljes szöveg később itt lesz elérhető.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
