szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Ismét Brüsszelben tüntetnek a gazdálkodók, megmozdulásukat az agrárminiszterek tanácskozására időzítették. Úgy tűnik, meghallgatták a kéréseiket, mert a mezőgazdasági termelőket érintő könnyítéseket jelentettek be. Azonban nem biztos, hogy ezzel be is érik a tiltakozók. 

A rendőrségi jelentések szerint mintegy 300 traktor érkezett a brüsszeli uniós negyedbe, ahol a korábbiakhoz hasonlóan az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának épületét zárták körbe. Az uniós intézményeket azonban rendőrkordon védte, betontömbökkel, szögesdróttal, rendőrségi járművekkel állták a mezőgazdasági gépek útját. A forgatókönyv is hasonló volt, a tüntetők petárdákat robbantottak, tojással dobálták a rendőröket, trágyát borítottak az útra és tüzeket gyújtottak. Utóbbiakat aztán a vízágyúval a rendőrök eloltották, ez viszont hatalmas füstöt okozott, amely belepte az uniós negyed utcáit. 

Miközben a gazdák a tagállamokra igyekeznek nyomást gyakorolni, addig a miniszterek tanácsának egy tagja egyértelműen a tüntetők oldalára állt. Ez a személy Nagy István magyar agrárminiszter volt, nem mellesleg az a politikus, aki júliustól elnökölni fogja ezt a miniszteri formációt. Nagy István a rá váró újságírókat magyarul tájékoztatta és a hozzá angolul intézett kérdésekre is magyarul válaszolt – itt derült ki, hogy tolmács segíti a munkáját, vagyis előfordult, hogy éppen arra kérdeztek rá az addig tanácstalanul hallgató sajtómunkások, amit tudhattak volna, ha beszélnek magyarul. (Ez a helyzet meglehetősen ritka, de nem egyedi, hasonló megoldást választott cseh kollégája is. Ugyanakkor érdemes megnézi például a belga minisztereket, akik elmondják a szövegüket először franciául, aztán hollandul, majd angolul válaszolnak a kérdésekre.) 

Nagy István szerint az európai gazdák elégedetlenségéhez az vezetett, hogy 

soha még ennyire zöld ideológiáktól nem volt terhelve az európai agrárpolitika. 

Hozzátette, hogy soha nem kellett ennyi bürokratikus terhet elviselniük a termelőknek, mint jelenleg, a “hibás döntéseknek” köszönhetően. Megemlítette, hogy Magyarország 45 javaslatot hozott a tagállamok elé azért, hogy ezt a helyzetet enyhíteni lehessen. Azt is kifogásolta, hogy a termelők piacait elfoglalja az olcsó ukrán termék. Nagy István szerint az ukránok már nem hivatkozhatnak szállítási nehézségekre, mert a Fekete-tengeren lévő kikötők szabadon használhatók. Majd feltette a kérdést: 

Épp itt az ideje, hogy döntsünk arról, hogy kinek az érdekeit veszi figyelembe az Európai Unió. A saját polgáraiét, a saját gazdáiét, vagy netán tőkéscsoportok, lobbiérdekek, kereskedelmi csoportok érdekeit fogja előtérbe helyezni? 

Nem sokkal később érkezett a hír, hogy a miniszterek tanácsával párhuzamosan – de természetesen nem függetlenül attól – a tagállamok képviselői a Mezőgazdasági Különbizottságban jóváhagyták a közös agrárpolitika (KAP) egyes alapvető jogi aktusainak célzott felülvizsgálatát, amelyet az Európai Bizottság javasolt a gazdálkodók által hangoztatott aggályokra válaszul. 

Ez a felülvizsgálat azokkal a problémákkal foglalkozik, amelyek például a KAP stratégiai terveinek végrehajtása során merültek fel, és célja az egyszerűsítés, az adminisztratív terhek csökkentése és nagyobb rugalmasság biztosítása bizonyos környezetvédelmi feltételek teljesítéséhez. 
  

Meghallgattuk gazdáinkat, és gyors lépéseket tettünk aggodalmaik megoldására egy olyan időszakban, amikor számos kihívással néznek szembe. A szabályok célzott felülvizsgálata megfelelő egyensúlyt teremt a gazdálkodók és a tagállamok számára nagyobb rugalmasság biztosítása és az adminisztratív terhek enyhítése között, miközben a közös agrárpolitika magas szintű környezetvédelmi ambícióit is fenntartja

– fogalmazott a soros elnökség nevében David Clarinval belga miniszterelnök-helyettes, a mezőgazdaságért felelős miniszter. 

Az egyik fő változás az, hogy egy általános rendelkezést vezetnek be, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy átmeneti és célzott eltéréseket engedélyezzenek bizonyos feltételességi követelményektől olyan előre nem látható éghajlati viszonyok esetén, amelyek megakadályozzák, hogy a gazdálkodók megfeleljenek ezeknek.

Ezen túlmenően bizonyos előírások alól különleges mentességeket vezetnek be, mint például a talajtakarásra vonatkozó rendelkezések alkalmazása esetében a tagállamoknak nagyobb rugalmasságuk lesz annak eldöntésében, hogy mely talajokat és melyik évszakban védjék, a nemzeti és regionális sajátosságok alapján. Ezenkívül, bár a vetésforgó továbbra is a fő gyakorlat marad, de a tagállamok alternatívaként használhatják a termésdiverzifikációt; ez kevésbé megterhelő a gazdálkodók számára, különösen az aszálynak vagy sok csapadéknak kitett területeken.

A felülvizsgált szabályok emellett mentesítik a 10 hektárnál kisebb mezőgazdasági üzemeket a KAP feltételességi követelményeinek való megfeleléshez kapcsolódó ellenőrzések és szankciók alól.  A rendelkezések a közös agrárpolitika kedvezményezettjeinek 65%-át érinti, de a mezőgazdasági területeknek csak körülbelül 10%-át teszi ki. Vagyis 

jelentősen csökkenti az ellenőrzésekkel kapcsolatos adminisztratív terheket a gazdálkodók és a nemzeti közigazgatás számára, miközben fenntartja a környezetvédelmi célokat 

– áll az indokolásban. A jogszabályváltozásokat még az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia, ezt követően fogják kihirdetni. Ha minden a tervek szerint alakul, a rendelet idén tavasz végén lép életbe.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!