Nemzetközi sajtótájékoztatót tartott Brüsszelben az Európai Parlamentben Bóka János európai ügyekért felelős miniszter, Gál Kinga fideszes képviselő, a Patrióták Európáért képviselőcsoport első alelnöke, illetve László András, a Fidesz EP-képviselője, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) tagja.
Azért hívták össze ezt a sajtótájékoztatót, mert szerdán délután a LIBE bizottság Ylva Johansson belügyi biztossal tárgyal a magyarországi Nemzeti Kártya-rendszer kiterjesztéséről, amelynek köszönhetően orosz és belarusz állampolgárok könnyített eljárás keretében kaphatnak Magyarországon munkavállalási engedélyt, és ezáltal az EU-n, illetve a schengeni övezeten belül szabad mozgási lehetőségük lesz.
https://hvg.hu/kkv/20240725_orosz-feherorosz-vendegmunkasok-nemzeti-kartya-racz-andras
Az elmúlt hetekben sok tagállam fejezte ki ezzel kapcsolatos tiltakozását, attól tartva, hogy olyan személyek is megjelennek, akik potenciálisan kémtevékenységet folytathatnak. Az Európai Bizottság levélben fordult a magyar kormányhoz és tett fel kérdéseket ezzel a rendszerrel kapcsolatban. Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke pedig levélben fordult Charles Michelhez, az Európai Tanács elnökéhez, hogy tűzzék ezt a témát az októberi állam- és kormányfői csúcstalálkozó napirendjére.
Bóka János arról beszélt, hogy politikai hisztériakeltés folyik Magyarországgal szemben, aminek semmi alapja.
A Nemzeti Kártya-rendszer semmilyen nemzetbiztonsági, közbiztonsági és közrenddel kapcsolatos kockázatot nem jelent sem Magyarország, sem az Európai Unió számára. A rendszer bizonyos munkavállalással kapcsolatos könnyítést tartalmaz, a vízumkiadással és a beutazással kapcsolatos szabályoknak mindenben megfelel
– szögezte le a miniszter, megemlítve, hogy a nemzetbiztonsággal, közrenddel és közbiztonsággal kapcsolatos ellenőrzések “a korábbi rend szerint, szigorú módon zajlanak”. Bóka hangsúlyozta, hogy ezzel kapcsolatban “sem a korábbi szabályozás, sem a korábbi gyakorlat nem változott, és ezt a gyakorlatot sem az Európai Bizottság, sem a tagállamok nem kifogásolták”.
A fideszes politikusok kettős mércét is emlegettek, és arra hivatkoztak, hogy ma az Európai Unióban körülbelül 720 ezer orosz és 85 ezer belarusz állampolgár él legálisan az EU-ban, s ezeknek kevesebb mint egy százaléka Magyarországon. Bóka János megemlítette, hogy a 2023-ban orosz és belarusz állampolgároknak kiadott új tartózkodási engedélyek számát illetően Magyarország nincs az első tízben. A munkavállalási célból kiadott tartózkodási engedélyekkel összefüggésben pedig legalább hét olyan tagállam van az Európai Unióban, amely csak 2023-ban több ilyen engedélyt adott ki mint Magyarország.
Azt is mondta Bóka János, hogy júliustól a kiadott Nemzeti Kártya-alapú engedélyek száma statisztikailag sem jelentős: tíz orosz és négy belorusz állampolgár kapott a Nemzeti Kártya alapján letelepedési és munkavállalási engedélyt. Ugyanakkor arra hivatkozott, hogy a munkaerőpiaci helyzet tette indokolttá, hogy orosz és fehérorosz szakembereket letelepedését tegyék könnyebbé ilyen módon. Azonban amikor az EUrologus megkérdezte Bókát, hogy mégis milyen területnek van szükség ezekre a szakemberekre Magyarországon, a miniszter ezt válaszolta:
Azok a területek, amelyeken az orosz és belarusz állampolgároknak az alkalmazása szükséges, ezek megegyeznek azokkal a területekkel, ahol más tagállamokban is dolgoznak.
A fideszes képviselők jelezték, hogy Bóka János nem szólalhat fel a LIBE bizottság ülésén, holott a Patrióták képviselőcsoportja jelezte ezt az igényt. Az Európai Parlament sajtószolgálatától származó értesüléseink szerint a magyar kormány kormány képviselőjének meghívásával kapcsolatban az ülést előkészítő koordinátorok körében nem alakult ki a szükséges többség. Ugyanakkor informátorunk jelezte, hogy a magyar kormány nem is jelezte ilyen irányú igényét.
