Brüsszelben magyarázza a kormány az oroszokat segítő Nemzeti Kártya-rendszert

Nemzetközi sajtótájékoztatót tartott Brüsszelben az Európai Parlamentben Bóka János európai ügyekért felelős miniszter, Gál Kinga fideszes képviselő, a Patrióták Európáért képviselőcsoport első alelnöke, illetve László András, a Fidesz EP-képviselője, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) tagja. 

Azért hívták össze ezt a sajtótájékoztatót, mert szerdán délután a LIBE bizottság Ylva Johansson belügyi biztossal tárgyal a magyarországi Nemzeti Kártya-rendszer kiterjesztéséről, amelynek köszönhetően orosz és belarusz állampolgárok könnyített eljárás keretében kaphatnak Magyarországon munkavállalási engedélyt, és ezáltal az EU-n, illetve a schengeni övezeten belül szabad mozgási lehetőségük lesz. 

Az elmúlt hetekben sok tagállam fejezte ki ezzel kapcsolatos tiltakozását, attól tartva, hogy olyan személyek is megjelennek, akik potenciálisan kémtevékenységet folytathatnak. Az Európai Bizottság levélben fordult a magyar kormányhoz és tett fel kérdéseket ezzel a rendszerrel kapcsolatban. Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke pedig levélben fordult Charles Michelhez, az Európai Tanács elnökéhez, hogy tűzzék ezt a témát az októberi állam- és kormányfői csúcstalálkozó napirendjére. 

Bóka János arról beszélt, hogy politikai hisztériakeltés folyik Magyarországgal szemben, aminek semmi alapja.

A Nemzeti Kártya-rendszer semmilyen nemzetbiztonsági, közbiztonsági és közrenddel kapcsolatos kockázatot nem jelent sem Magyarország, sem az Európai Unió számára. A rendszer bizonyos munkavállalással kapcsolatos könnyítést tartalmaz, a vízumkiadással és a beutazással kapcsolatos szabályoknak mindenben megfelel 

– szögezte le a miniszter, megemlítve, hogy a nemzetbiztonsággal, közrenddel és közbiztonsággal kapcsolatos ellenőrzések “a korábbi rend szerint, szigorú módon zajlanak”. Bóka hangsúlyozta, hogy ezzel kapcsolatban “sem a korábbi szabályozás, sem a korábbi gyakorlat nem változott, és ezt a gyakorlatot sem az Európai Bizottság, sem a tagállamok nem kifogásolták”. 

A fideszes politikusok kettős mércét is emlegettek, és arra hivatkoztak, hogy ma az Európai Unióban körülbelül 720 ezer orosz és 85 ezer belarusz állampolgár él legálisan az EU-ban, s ezeknek kevesebb mint egy százaléka Magyarországon. Bóka János megemlítette, hogy a 2023-ban orosz és belarusz állampolgároknak kiadott új tartózkodási engedélyek számát illetően Magyarország nincs az első tízben. A munkavállalási célból kiadott tartózkodási engedélyekkel összefüggésben pedig legalább hét olyan tagállam van az Európai Unióban, amely csak 2023-ban több ilyen engedélyt adott ki mint Magyarország. 

Azt is mondta Bóka János, hogy júliustól a kiadott Nemzeti Kártya-alapú engedélyek száma statisztikailag sem jelentős: tíz orosz és négy belorusz állampolgár kapott a Nemzeti Kártya alapján letelepedési és munkavállalási engedélyt. Ugyanakkor arra hivatkozott, hogy a munkaerőpiaci helyzet tette indokolttá, hogy orosz és fehérorosz szakembereket letelepedését tegyék könnyebbé ilyen módon. Azonban amikor az EUrologus megkérdezte Bókát, hogy mégis milyen területnek van szükség ezekre a szakemberekre Magyarországon, a miniszter ezt válaszolta:

Azok a területek, amelyeken az orosz és belarusz állampolgároknak az alkalmazása szükséges, ezek megegyeznek azokkal a területekkel, ahol más tagállamokban is dolgoznak.

A fideszes képviselők jelezték, hogy Bóka János nem szólalhat fel a LIBE bizottság ülésén, holott a Patrióták képviselőcsoportja jelezte ezt az igényt. Az Európai Parlament sajtószolgálatától származó értesüléseink szerint a magyar kormány kormány képviselőjének meghívásával kapcsolatban az ülést előkészítő koordinátorok körében nem alakult ki a szükséges többség. Ugyanakkor informátorunk jelezte, hogy a magyar kormány nem is jelezte ilyen irányú igényét.