Egy évvel ezelőtt, az EU helyzetéről szóló beszédében jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, hogy a teljes termékláncra vonatkozóan megvizsgálják a Kínában gyártott elektromos autók európai piacra jutásának annak érdekében, hogy kiderítsék: sérülnek-e az egyenlő versenyfeltételek.

A globális piacokat most elárasztják az olcsóbb kínai elektromos autók. Ezek árát a hatalmas állami támogatások tartják mesterségesen alacsonyan. Ez torzítja a piacunkat

– mondta akkor Strasbourgban az EP-képviselőknek a Bizottság elnöke. 

A mélyreható vizsgálat eredménye pedig: igen, sérülnek.

Az Európai Bizottság azt állapította meg, hogy a teljes termékláncban olyan szinten van jelen közvetve vagy közvetlenül a kínai állami támogatás, hogy az döntő befolyást gyakorol az árképzésre. Kimutatták, hogy az európai cégek számára mindez fenntarthatatlan folyamatokhoz vezet, ami nagyon komoly hatással lesz a munkaerőpiacra: közvetlenül 2,5, közvetve pedig 10,3 millió munkahely kerül veszélybe. 

A Bizottság tulajdonképpen azon logika mentén gondolkozik, amelyre vonatkozó szabályozás létezik az EU-n belül és tiltott állami támogatásnak hívják. Ez azonban csak az uniós tagállamok esetleges piactorzító lépéseit orvosolhatja, mivel adott esetben az Európai Bizottság meg is tilthatja az állami támogatás folyósítását, ha úgy látja, hogy az adott szektorban, vagy régióban ez indokolatlan előnyt jelentene és torzítaná a piaci viszonyokat. A kínai elektromos autók gyártói esetében értelemszerűen ilyen tilalmat az EU nem tud a kínai állammal szemben alkalmazni, ezért döntöttek a kiegészítő vámok mellett, amely hozzájön a 10 százalékos, már meglévő vámhoz. Idén július 4-én hozták nyilvánosságra a javaslatot azzal, hogy majd csak novemberben lépnek hatályba ezek az összegek, addig bankgarancia formájában kell rendelkezésre állni a be nem szedett vámnak. Az egyes vámtételek meghatározásánál fontos szerepe volt annak, hogy a gyártók milyen mértékben működtek együtt a vizsgálat során asz Európai Bizottsággal. A tételek a következők:

• Tesla: 7,8%
• BYD: 17,4%; 
• Geely: 19,9%; 
• SAIC: 37,6%. 
• Más kínai BEV-gyártókra, amelyek együttműködtek a vizsgálatban, de nem kerültek a mintába, 20,8%-os súlyozott átlag vám vonatkozik.
• Az egyéb nem együttműködő vállalatok vámja 37,6%.

A bejelentést követően Kína és a német autóipar felhördült. A kínai tisztviselők igazságtalannak és megalapozatlannak nevezték a brüsszeli lépést, a nagy német márkák pedig azért háborodtak fel, mert közülük többen Kínában gyártanak. Vagyis az európai piacvédő intézkedések európai cégeket is sújtanak. A következő hónapok lázas alkudozással teltek, amelybe fenyegetések is vegyültek. Kína azonnal felvetette, hogy cserében ők is vámot fognak kivetni európai termékekre, kezdve például a sertéshússal. Erre Madridban csuklani kezdtek, a spanyol húsexport Kínába meghatározó, Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök el is utazott Kínába, s útja végén arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy gondolja át ezt a lépést. Ugyancsak óvatosságra figyelmeztettek magas rangú német politikusok is. A kínai kereskedelmi miniszter pedig az elmúlt hetekben Európában próbálta győzködni a kormányokat, hogy ne támogassák a védővámokat.

Egy kormány minden különösebb nehézség nélkül meg tudott győzni Kína: Magyarország kezdetektől a javaslat ellen van, mondván, korlátozza a kereskedelem szabadságát és nem jó a fogyasztóknak és a gyártóknak sem.

A kínai elektromos autógyártó cégek igyekeztek saját javaslatokat megfogalmazva lejjebb alkudni a számokat. Időről-időre előkerültek újabb számok, az azonban nem világos, hogy ezek bármilyen mértékben módosították-e az Európai Bizottság javaslatát. Amelyet végső formájában még nem ismerünk.

A javaslatot a tagállamok minősített többséggel utasíthatják el, ami azt jelenti, hogy 15 országnak kell így döntenie, akik az EU lakosságának legalább 65 százalékát képviselik. Ez egy újabb eljárást indít be, ami majd egy következő szavazáshoz vezet. De itt még nem tartunk, eddig úgy tűnik, hogy bár vannak kétkedők és bizonytalanok, valamint egy kemény ellendrukker, de a többség – bár nem ugyanazok szempontok miatt – támogathatja a javaslatot. Ugyan Spanyolországnak is inkább ellene van a megemelt vámnak, mégis inkább az számít, hogy milyen álláspontot foglal el Németország.  

Meg kell védenünk gazdaságunkat a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatoktól

– mondta Olaf Scholz kancellár pár napja. De hozzátette, hogy mindez nem jelenti azt, hogy az EU-nak kárt kell okoznia saját magának. Ennek a hétnek az elején kiszivárgott hírek és szakértői latolgatások szerint ez inkább jelenti azt, hogy a német nagykövet tartózkodni fog, mint azt, hogy ellenszavazatot adna le. A tartózkodás pedig az igen-t erősíti. Ugyanakkor pár órával a szavazás előtt a Reuters már úgy értesült, hogy Németország ellenszavazatot fog leadni.

Ezek a díjak – ha bevezetik – öt évre lesznek érvényesek. Néhány napja a kínai kereskedelmi miniszter Wentao Wang egy brüsszeli kerekasztal-megbeszélésen – ahol az elektromos autókat gyártó cégek is részt vettek – azt mondta, hogy az utolsó pillanatig folytatja az egyeztetéseket, de

ha a konzultációk kudarcot vallanak, a felelősség nem a kínai felet terheli.

Ahogy említettük, Magyarországra számíthat Kína. Szijjártó Péter a szavazás előestéjén közösségi oldalán azt mondta:

A brüsszeli bürokraták arra készülnek, hogy a holnapi napon rituálisan legyilkolják az európai gazdaság jövőbeni versenyképességét. (…) Ezért Magyarország holnap nemmel fog szavazni erre a javaslatra.