Szijjártó szerint közel ezer nap háború után ideje lenne kipróbálni a békepárti megközelítést

A külügyi tanácson a fő napirendi pont „az Ukrajnában zajló háború” volt, amelyről a helyzetértékelésben szerinte közös nevező alakult ki – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki ezt úgy foglalta össze:

nagy a baj, és ez még sokkal nagyobb lehet.

A tárcavezető az ülésen elhangzott csatatéri jelentésekre hivatkozva azt mondta, hogy az oroszok egyre nagyobb erőket mozgósítanak, és egyre intenzívebbek a harcok. További gond, hogy közeleg a tél, ami kemény lehet. Azt is aggasztónak nevezte, hogy egy jelentés szerint az uniós szankciókat egyre nagyobb mértékben kerülik ki.

Szijjártó szerint egyetértés van abban, hogy mindez rossz, de megítélése szerint van egy háború- és egy békepárti megközelítés. Szerinte az utóbbit még nem engedték kipróbálni közel ezer nap háború után, holott „itt lenne az ideje”. Úgy látja, jelenleg még háborúpárti többség van az Európai Unióban, és ez a többség béketárgyalások helyett még több fegyvert és nagy hatótávú fegyverek bevetését szorgalmazza. Sőt egy újabb szankciós csomag előkészületei is zajlanak, miközben „megpróbálják elnémítani a békepárti hangokat”. Hozzátette: vannak, akik szerint a békepártiak veszélyt jelentenek. Szijjártó kitért arra is, hogy a többség megpróbálja megkerülni a tagállami vétót. A külügyminiszter minden bizonnyal arra utalt, hogy a tagállamok pénzügyminiszterei múlt héten elfogadták, hogy a befagyasztott orosz eszközökből Ukrajna újabb 35 milliárd eurós hitelt kaphat. A döntést Magyarország ellenezte – Varga Mihály pénzügyminiszter megvárta volna ezzel az amerikai elnökválasztást –, azonban ebben az esetben nem volt vétójoga a kormánynak.

A külügyminiszter szerint továbbra is nagy a nyomás a magyar kormányon, hogy járuljon hozzá az Európai Békekeret 6 milliárd eurós forrásának felszabadításához, amelyre olyan tagállamok tartanak igényt, amelyek korábban saját fegyver- és lőszerkészletükből szállítottak Ukrajnának. Magyarország ezt hosszú ideje blokkolja. Ugyanakkor Szijjártó Péter egyetértett Josep Borrell külügyi főképviselővel, aki arra tett javaslatot a közelmúltban, hogy ez a támogatási forma legyen önkéntes, ezzel a megközelítéssel a magyar kormány is egyetértene.

Az ukrán katonák kiképzéséről szólva pedig azt mondta Szijjártó, hogy a katonai tanácsadók delegálása Kijevbe már „túl van a vörös vonalon”, ugyanis „túl sok rossz dolog kezdődött már ezzel”, ezért ezt Magyarország nem támogatja.

Orbán Viktor politikai ajándékkal kedveskedhet Donald Trumpnak

A Politico szerint a magyar miniszterelnök csak az amerikai választás után járulna hozzá egy olyan döntéshez, amely az Ukrajna megsegítéséről szóló terv végrehajtásához kell, így pedig Donald Trump – győzelme esetén – kifarolhatna a megállapodásból.

Szerinte Donald Trumpnak, a republikánusok elnökjelöltjének igaza van abban, hogy minden egyes perccel nő a veszélye az eszkalációnak és a konfrontációnak Oroszország és a NATO között, amely „egymás közt szólva a harmadik világháború kitörésének veszélyét hordozza magában”. Úgy véli, ennek csak úgy lehet elejét venni, ha véget érnek a harcok. Azt is megemlítette, hogy „vágjuk a centit, mert Trump elnöksége visszahozza a béke lehetőségét”, ha pedig nem Trump nyeri az elnökválasztást, akkor nagyon nehéz időszak elé néz Európa.

A közel-keleti helyzettel kapcsolatban úgy fogalmazott, fontos, hogy a konfliktus ne eszkalálódjon tovább, és ne veszélyeztesse a térség biztonságát. Azt is közölte, hogy Magyarország az elmúlt hetekben 175 millió forintnyi segélyt küldött a libanoni keresztény közösségeknek.

A külügyminiszter felsorolta, hogy milyen eredményeket ért el a külpolitika terén a magyar elnökség, és ezek között említette, hogy hétfőn összeül az EU–Kazahsztán együttműködési tanács. Szerinte ma már az európai vezetők egymásnak adják a kilincset Közép-Ázsiában, „mi tíz-tizenkét évvel korábban ébredtünk”, majd Orbán Viktor miniszterelnököt idézte, aki szerint ez az eset is rávilágít arra, hogy „a magyaroknak nem igazuk van, hanem igazuk lesz”. Ugyancsak sikernek tartja, hogy kedden megtartják az EU–Albánia társulási tanácsot, amely Albánia első csatlakozási tárgyalása lesz.