Sauli Niinistö volt finn miniszterelnök az Európai Bizottság sajtótájékoztatóján mutatta be az Európai Unió felkészültségi és készenléti katonai jelentését, a bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel együtt. A katonai stratégiai jelentést idén márciusban rendelte meg az Európai Tanács és a Bizottság elnöke, a 2022-ben kiadott, biztonsági és védelmi stratégiai program részeként. Ennek célja, hogy 2030-ra az EU egy megerősített és dinamikus védelmi tervvel álljon elő, és önálló, versenyképes hadi technológiával rendelkezzen. A bizottság elnöke szerint

Putyin Ukrajna elleni háborúja a legnagyobb veszélyt jelenti biztonságunkra,

amihez párosulnak az éghajlatváltozás súlyos következményei is, ezért „Európa kezd ráébredni, hogy az elmúlt évek nagy válságai nem elszigeteltek, és nem is átmeneti jellegűek”. A megoldást az Unió erőforrásainak és rendelkezésre álló eszköztárának összehangolt mozgósításában látja nemzeti, helyi és uniós szinten.

Biztonságpolitikai kulcspillérek

Az EU-nak kommunikálnia kell, miért és hogyan kell felkészülniük az európaiaknak – mondta Sauli Niinistö, aki szerint ez annál fontosabb, mivel az Eurobarometer legutóbbi felméréséből az derült ki: a legtöbb európai háztartás nem tudna önellátóan életben maradni három napnál tovább egy súlyos katarzis esetén.

A jelentés felhívja a figyelmet az EU külső partnereivel való együttműködésre, így az Egyesült Államokkal történő szoros kooperáció fontosságára. Ehhez azonban az európai katonai és biztonsági rendszereket és eszköztárat is fel kell javítani az EU-nak.

A koronavírus-járvány és az orosz invázió arra tanították Európát, hogy a gazdasági felkészültség csak akkor működhet, ha az EU válsághelyzetben létfontosságú termékek gyártására is fektet hangsúlyt a katonai eszközökön túl – olvasható a jelentésben.

Oroszország inváziója azt is aláhúzta, hogy Putyin régóta vallja, hogy a Nyugat és a nyugati emberek gyengék

– kommentálta Niinistö. A fenyegetések nem fognak megállni a tagállamok határainál, ezért az EU-nak egy olyan részletes stratégia kidolgozása is vár, amely részletes protokollt fogalmaz meg egy EU-s ország megtámadása esetére – folytatta prezentációját a volt finn miniszterelnök. A hatékony katonai, gazdasági és ipari ellenállás jelentős szereplője az EU szövetségese, a NATO, amellyel szoros, információalapú együttműködést is fel kell építeni az Uniónak. Ursula von der Leyen kiemelte, hogy az EU számára halaszthatatlan egy légvédelmi pajzs kiépítése, illetve egyenlő hangsúlyt kell fektetni a kibertámadások, a migránsok eszközként használása és a dezinformációs háború kezelésére.