szerző:
Arató László (EUrologus)
Tetszett a cikk?

Öt pótkérdést kapott írásbeli pótvizsgájára Várhelyi Olivér, amely tulajdonképpen 23 kérdést jelent. És egyetlen napot kapott a válaszadásra. A kérdések zöme szakmai, és ezekből úgy tűnik, hogy a magyar jelöltet az Európai Parlament szakbizottságai jelenleg alkalmatlannak tartják a feladat betöltésére.

Szerdán este hallgatta meg Várhelyi Olivér biztosjelöltet két európai parlamenti szakbizottság. A jelenlegi bővítési biztost a következő öt éves ciklusra is jelölte Orbán Viktor. Várhelyit Ursula von der Leyen az egészségügyi és állatjóléti portfólióval bízta meg, a jelölt véglegesítéséhez szükséges az érintett szakbizottság(ok) jóváhagyása.

Először írásbeli kérdéseket tesznek fel a jelöltnek, majd következik a szóbeli meghallgatás. Várhelyit három és fél órán keresztül faggatták, majd azonnal értékelték is a teljesítményét, azonban a szükséges kétharmados támogatást nem szerezte meg. Forrásaink szerint a liberálisok, a szociáldemokraták és a zöldek sem támogatták, és nagy valószínűséggel a szélsőbaloldal is ellene szavazott. Az a döntés született, hogy azokban a témákban, amelyekben elégedetlenek voltak a válaszokkal a képviselők, újabb kérdéseket tesznek fel. Ez megtörtént, Várhelyinek nagyon szűk, 24 órás határidőt szabva. Bár a levélben öt kérdés szerepel, mindegyik tartalmaz alkérdéseket is, így összesen 23 felvetésre kell reagálnia a magyar jelöltnek.

A levél bevezetésében felrótták Várhelyi Olivérnek azt, hogy saját magától nem érezte fontosnak, hogy az EP-képviselőktől elnézést kérjen azért, mert korábban egy bekapcsolva maradt mikrofonba lehülyézte az egész plenáris ülést, azt kérdezve, hogy “Hány hülye van még?” A meghallgatáson ezzel már szembesítették, Várhelyi az esetet “incidensnek” nevezte, és elnézést kért, hangsúlyozva, hogy megjegyzése nem irányult az EP-képviselők ellen.

Az első kérdéscsoport kimondatlanul az abortuszról van szó, amellyel kapcsolatban Várhelyi azt mondta, hogy ez tagállami hatáskör, nincs uniós kompetencia.

Milyen konkrét lépéseket fog tenni a szexuális és reproduktív egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés és annak biztosítása, valamint a nők egészségi helyzetének javítása érdekében, és annak biztosítására, hogy az uniós egészségügyi politikák előmozdítsák a nemek közötti egyenlőséget az egészségügyi ellátásban?

– kérdezik a képviselők, és azzal kapcsolatban is állásfoglalást várnak, hogy dolgozni fog-e Várhelyi a határokon átnyúló egészségügyi ellátásról szóló irányelv javításán azért, hogy a reproduktív egészségügyi ellátással egyáltalán nem vagy nem megfelelően rendelkező tagállamokban élő emberek biztonságosan és bizalmasan kaphassanak egészségügyi ellátást egy másik tagállamban.

Hogyan fogja előmozdítani az EMA (Európai Gyógyszerügynökség) által jóváhagyott vakcinák elterjedését, és hogyan fog küzdeni a vakcinákkal kapcsolatos bizonytalanság és az ezzel kapcsolatos dezinformáció és félretájékoztatás ellen minden tagállamban, beleértve az Önét is?

– ez a kérdés azzal kapcsolatos, hogy Várhelyi Olivér nem volt hajlandó elítélni azt a magyar gyakorlatot, amikor a lakosságnak a koronavírus ellen az európai hatóságok által el nem ismert orosz és kínai vakcinákat adták be.

Terjedelmében a legrészletesebb kérdéscsoport az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemmel kapcsolatos. Az ezzel kapcsolatos tagállami ajánlások ugyanis nem teljesülnek, s ez ügyben kérdezik Várhelyit, hogy milyen tervei vannak “az antimikrobiális szerek körültekintő használatának és gondosságának előmozdítása érdekében”.

Hogyan fogja biztosítani egy olyan, az egész EU-ra kiterjedő, átfogó, kötelező élelmiszer-címkézési és nyomonkövethetőségi rendszer bevezetését, amely a különböző meglévő önkéntes rendszereket egységes, világos keretbe foglalja, anélkül, hogy ez további olyan terhekkel járna, amelyek növelnék a fogyasztók számára az árakat?

– ez már a következő ügy, amiben többet szeretnének tudni a képviselők a jelölt elképzeléseiről. Végül az állatjóléti területtel kapcsolatban is megfogalmaztak számos felvetést, arra alapozva, hogy az állatjólétre vonatkozó uniós szabályokat a tagállamok meglehetősen eltérően alkalmazzák. Azt is tudakolják a képviselők, hogyan kívánja a leendő biztos korszerűsíteni a meglévő állatjóléti rendeleteket, és hogyan kívánja felmérni a lehetséges változtatások hatását.

A kérdések, felvetések jelentős része már szerepelt a meghallgatáson. Amennyiben Várhelyi Olivér azokat a válaszokat ismétli meg írásban, akkor jó eséllyel el fogják utasítani. Ekkor még mindig lehetőség van arra, hogy egy újabb szóbeli meghallgatást tartsanak, de azt is javasolhatja az Európai Parlament az Európai Bizottság elnökének, hogy egyes területeket vegyen el Várhelyitől. (Ez történt Navracsics Tiborral is tíz évvel ezelőtt, amikor az uniós állampolgársággal kapcsolatos területet vették el a magyar jelölttől.) Ez tovább bonyolítaná a helyzetet, mert ha másik biztoshoz kerül egy terület, akkor arra vonatkozóan az érintett jelöltet ismét meg kellene hallgatni. És sok idő nincs, az Európai Parlament ugyanis november utolsó hetében dönteni szeretne a teljes biztosi kollégiumról. Ha Várhelyi megbukik, akkor Orbán Viktornak új jelöltet kell állítania.

Az írásbeli pótkérdésekre adott választ jövő héten hétfőn értékelik a parlamenti szakbizottságok, az eredményt még aznap megtudjuk.

Eddig 20 biztosjelöltet hallgattak meg, a maradék hatot (a hat alelnökjelöltet) kedden és szerdán faggatják.

Eddig csak Várhelyi Olivér nem kapta meg elsőre a szükséges támogatást.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!