Zsúfolt terem fogadta Várhelyi Olivér uniós biztosjelöltet, amikor az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági, illetve Mezőgazdasági Bizottsága hallgatta meg és ellenőrizte szakmai felkészültségét. Várhelyi jelenleg uniós bővítési biztos és a következő öt évre is őt jelölte magyar biztosnak Orbán Viktor, most azonban a lényegesen kevésbé hangsúlyos egészségügyi és állatjóléti portfóliót bízta rá Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője.

Várhelyi Olivér a bemutatkozásában elmondta, hogy Szegeden született, amely város egyeteme két Nobel-díjast is adott a világnak, Szent-Györgyi Albertet és Karikó Katalint, akik az orvostudomány terén alkottak maradandót. Várhelyi arra is hivatkozott, hogy egész eddigi karrierje során jelen volt a munkájában az egészségügy valamilyen vonatkozása, ezért is érezte nagy megtiszteltetésnek ezt a jelölést.

Erős, versenyképes, egészséges Európa a célkitűzésem, itt az ideje, hogy a jövő Európáját építsük

– jelentette ki. Tervei között szerepel a bürokrácia csökkentése, az eljárások lerövidítése és bár az egészségügy tagállami hatáskör, Várhelyi elismerően szólt a közös tagállami fellépés hatékonyságáról. Elképzelései között nagy szerepet kapott a megelőzés, mert szerinte

a megelőzés legjobb gyógyszer, az a betegség a legjobb, amiben nem szenvedünk, ezért kell a megelőzésbe fektetni a pénzt.

Várhelyi Olivér a gyógyszeripar versenyképességének javítását is célul tűzte ki annak érdekében, hogy a szükséges gyógyszerek minden esetben ott és akkor álljanak rendelkezésre, amikor és ahol szükséges. Azt is mondta, hogy Európának a biotechnológia központjának kell lennie a technológia és az innováció segítése érdekében, “ebben hatalmas lehetőségek vannak”.

Ha megerősítenek, akkor a megelőző egészségügyben a rákmegelőzéshez hasonlóan a szív és érrendszeri betegségek megelőzésére fordítanék figyelmet

– mondta, ehhez azonban szerinte sokkal jobb diagnosztikára van szükség, illetve nagyobb figyelmet kell fordítani a diabétesz kezelésére.

Az állatjóléttel összefüggésben pedig egyebek mellett azt mondta, hogy olyan megoldásokat kell támogatni, amelyek gazdaságilag is életképesek a gazdák számára.

Már az EP-képviselőktől érkező legelső kérdés – és aztán ez a téma rendre visszatért – azzal volt kapcsolatos, hogy a magyar kormány miért járt külön utakon a járványkezelés során és miért oltotta be a magyarok egy részét az EU által el nem ismert kínai és orosz oltóanyaggal. Várhelyi következetesen azt mondta, hogy csak azok az oltóanyagok biztonságosak és hatékonyak, amelyeket az Európai Gyógyszerügynökség megvizsgált és ilyenként elismerte. Azt azonban hozzáfűzte Várhelyi, hogy az uniós jog lehetőséget biztosít a tagállamoknak, hogy saját területükön saját hatáskörben elismerjenek oltóanyagot – és ezzel élt Magyarország.

Várhelyi Olivér meghallgatása az Európai Parlamentben

Európai Parlament

Mások mellett a francia szociáldemokrata Christophe Clergeau is az iránt érdeklődött, hogy a
szexuális és reproduktív egészség alapvető része-e az egészségügyi stratégiáknak, és támogatja-e Várhelyi az abortusz és a fogamzásgátlás beiktatását az alapjogok sorába. A jelölt kjelentette, hogy a szexuális és reprodukciós jogok egyértelműen az emberi jogok közé tartoznak, a terhességmegszakítás azonban szerinte inkább alkotmányos, emberi jogi kérdés, mint orvosi és inkább tagállami hatáskör, mint európai.

A Patrióták Európáért képviselőcsoport részéről Ferenc Viktória fideszes képviselő kérdezett, akinek Várhelyi at mondta, hogy a kritikus gyógyszerekre vonatkozó jogszabály kidolgozását prioritásnak tekinti, de “piacot is kell ennek teremteni, nem csak a termelést ösztönözni. Közös beszerzéseken keresztül tagállamok közötti életképes gyógyszerpiacokat kell létrehozni”.

Bartosz Arłukowicz lengyel néppárti képviselő arra volt kíváncsi, hogy Várhelyi meg tudja-e győzni a Bizottságot arról, hogy a rákgyógyszerek árát csökkentsék. “Pontosan ezekre a helyzetekre szeretnék megoldást találni, ehhez a jogszabályt minél előbb meg kell alkotni. A rákgyógyszerekben kell segítenünk a tagállamoknak, hogy könnyebben be tudják ezeket szerezni” – felelte. 

Többen felrótták Várhelyi Olivérnek, hogy szemmel láthatóan nehezére esik az LMBTQ-közösség egészségügyi helyzetéről, vagy az abortuszról, illetve a nők speciális problémáiról beszélnie.

Semmi nehézségem nincs az LMBTQ-közösség tagjairól beszélni, nem tudom, miért mondja ezt. Az egészségügyi ellátást biztosítani kell, függetlenül valakinek a nemi hovatartozásától avagy identitásától

– szögezte le, majd hozzátette:

Miért gondolja, hogy nem vagyok a nők szövetségese? Négy nővel élek együtt, van három lányom és a feleségem.

A terem egyik részéről taps, a másikról pedig felháborodott moraj fogadta ezt a kijelentést. Ehhez a témához később visszakanyarodott Stine Bosse, a liberális Renew Europe képviselője, aki ezt mondta: “Egy dolog szeretni a nőket és a másik megérteni őket, hogy gyakorolhassák a saját jogaikat. Magyarország is úgy döntött, hogy korlátozza az abortuszhoz való hozzáférést. Érti-e ezeket a problémákat?” Válaszában Várhelyi Olivér azt mondta, hogy ő is felelős a következő generációért és azt akarja, hogy utódaink “több jogot is élvezhessenek, mint mi”.

Érdekes módon a vita során csak egyszer került elő, hogy Várhelyi Olivér korábban egy bekapcsolt mikrofonba azt mondta az EP plenáris ülésén, miközben a képviselők egymás után intézték hozzá kérdéseiket, hogy “Hány hülye van még?” és a bővítési biztosi tevékenységével kapcsolatban is viszonylag kevés kritika érte. Erre az “incidensre” azt mondta Várhelyi, hogy nem az EP ellen, vagy bármelyik EP-képviselő ellen irányult ez a megjegyzést, de ezért már elnézést kért, amit most megismétel.

A szerda esti három órás meghallgatás során nem válaszolt minden kérdésre Várhelyi Olivér, így például arra sem mondott semmit, amit a német baloldali képviselő, Sebastian Everding vetett fel, nevezetesen:

Mit szól ahhoz, hogy néhány nappal ezelőtt a nyugat-európai sün veszélyeztetetté vált?

A magyar egészségügy helyzetét is számon kérte Várhelyi Olivéren Kulja András, a Tisza Párt EP-képviselője.

A vidéki, magára hagyott régiókban élőknek lényegében elérhetetlen az egészségügyi ellátás, a teljes szektor alulfinanszírozott és kivéreztetett a kormány tudatos rombolása miatt. Ezek a problémák nem csupán helyi ügyek – alapvető európai értékeket érintenek, mint az egyenlőség, az emberi méltóság és az egészséghez való jog

– magyarázta a meghallgatás után felszólalását Kulja András. Várhelyi egyébként úgy reagált a képviselő felvetéseire, hogy Közép-Európában valóban súlyos képet mutatnak a kardiovaszkuláris betegségek, éppen ezért tartja fontosnak, hogy erre a területre nézve is legyen megelőzés, mert
ma már a technológia lehetővé teszi, hogy pontosan meg tudjuk mondani, mikor lesz az első szívinfarktusa a betegnek, ha napi két doboz cigarettát szív el.

Tilly Metz, a Zöldek képviselője vegyes érzésekkel kommentálta kommentálta a magyar jelölt előadását. Úgy fogalmazott, pozitív, hogy a gyógyszerek hozzáférhetőségéről is szó esett, de “ez jobban kapcsolódott az iparhoz, mint a betegek érdekeihez”. A képviselő ugyan felkészültnek tartotta Várhelyit a válaszai alapján, azonban szakmailag hiányosnak értékelte többek közt az állatjólét kérdésében, a gazdasági érdekeket erősebbnek ítélte, mint az állatok szenvedésének megszüntetésére tett törekvéseket. Tilly Metz a vitában is kifejtette, az abortusz alapvető emberi jog, ezt úgy kommentálta az EUrologus kérdésére, hogy Várhelyi álláspontja a magyarországi vélemények miatt nem fog változni ezzel kapcsolatban.