„A törvény mindenkire vonatkozik, kommunistákra tízszeresen, százszorosan” – mondta Zsigmond Barna Pál, parlamenti ügyekért felelős államtitkár az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság tegnapi ülésén. A Magyarország ellen 2018-ban, a 7-es cikk alapján indított, majd később, az Európai Bizottság által kezdeményezett feltételességi (jogállamisági) eljárást a Tanú című filmben bemutatott koncepciós politikai perekhez hasonlította, és „koronatanúként” hivatkozott magára a szakbizottsági tagok előtt.

Az Európai Parlament több, mint hat éve szavazta meg, hogy az Európai Unió Tanácsának fel kell lépnie Magyarországgal szemben amiért az Európai Uniós alapértékeket több ízben megsérti. Az Európai parlament az alkotmányos és választási rendszer, az igazságszolgáltatás, a tudományos és a vallási szabadság, az általános emberi jogok és a véleménynyilvánítás szabadságának védelmére, illetve a menedékkérőkre vonatkozó jogok betartására vonatkozóan fogalmazott meg jelentést.
A tagállamok vezetőiből álló Európai Tanács pedig 27, a jogállamiság helyreállítására vonatkozó mérföldkő teljesítésére szólította fel a magyar döntéshozókat 2022 decemberében és a hétéves költségvetésből 6,3, a pandémia utáni helyreállítási alapból összesen 10,4 milliárd euró támogatást és kedvezményes hitelt fagyasztott be. Az Európai Bizottság az Alapjogi Chartát és a menekültek jogait megsértő tíz operatív kezdeményezéssel kapcsolatban is megvont Uniós támogatásokat Magyarországtól. A befagyasztott pénzek része a modellváltott egyetemektől megvont Erasmus és Horizon programokra szánt ösztöndíjak összege is.

Az államtitkár szerint ellentmondásos helyzet, hogy az EU a magyar hallgatókat nem segíti külföldi tanulmányutakhoz,

de lehetővé teszi, hogy európai diákok a „diktatórikus” magyar egyetemeken – ahogy a kolleganő mondta – orosz propagandát tanuljanak.

Ezzel Pardavi Mártának, a Magyar Helsinki Bizottság társelnökének kijelentéseire reflektált, aki szerint nem csak a diákokat, hanem a tanárokat, bírókat, civil munkásokat és újságírókat is fenyegeti a nemzeti szuverenitásra vonatkozó jogszabály. Pardavi szerint a közszolgálati média a „kormány szócsövévé” vált, és az orosz propaganda melegágya lett.

Az Európai Konzervatívok és Reformisták frakció lengyel képviselője, Msciej Wasik is rácsatlakozott a kijelentésre és kifejtette, hogy nem ért egyet Orbán Oroszországgal és Ukrajnával kapcsolatos álláspontjával, viszont szerinte „Magyarországon szabad választások vannak”, amely a miniszterelnök legitim hatalomra kerülését tükrözi. A Zöldek pártcsalád képviselője, Tineke Strik az Európai Bizottságot kérte számon, amiért nem követte nyomon megfelelően a magyarországi intézkedéseket, és utalt a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozására, amely a képviselő szerint „megrémiszti a civileket”.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal elvileg a külföldi befolyásolás kivédése érdekében jött létre, valójában azonban olyan szervezetekkel szemben indít eljárást, mint az oknyomozó médium Átlátszó vagy a Transparency International Magyarország. Az Európai Parlament elítélte a hivatal létrejöttét és a Bizottság azon döntését is, amikor 2023-ban 10,2 milliárd euró igénylésére adott zöld utat Magyarország számára. Tavaly ősszel az Európai Bizottság keresetet indított az Európai Unió Bíróságán a Szuverenitásvédelmi Hivatal működése miatt – emelte ki Irena Moozova, az Európai Bizottság igazságügyi politikákért, jogállamiságért és az egyenlőség nemzetközi dimenziójáért felelős főigazgató-helyettese.

A jogállamisági eljárás legégetőbb témája a bevándorlókra vonatkozó uniós szabályok be nem tartása Magyarországon. Ezért Az Európai Bíróság 200 millió eurós átalányösszeg és napi egymillió euró befizetésére kötelezte Magyarországot. Zsigmond szerint viszont nincs semmi kifogásolni való azon, hogy a magyar kormány csak a menedékkérőket fogadja be: például 1,5 millió ukránt, amíg „Európa attól szenved, hogy ellenőrizetlenül jöhettek be” a migránsok. Az eszmecserén a Szuverén Nemzetek Európája pártcsalád Mi Hazánkot képviselő delegáltja, Borvendég Zsuzsanna aláhúzta, hogy „ezek a mi belügyeink” és számon kérte a Bizottságon, hogy miért nem akkor aggódtak a magyar szuverenitásért, amikor „2006-ban a szocialista kormány terrorista eszközökkel támadt tiltakozó magyarokra”.

Ez rímelt az államtitkár egész ülésen átívelő álláspontjára, miszerint az Unió ideológiai kettős mércét alkalmaz Magyarországgal szemben. Szerinte ahogy a lengyel jobboldali kormánypárt leváltását, úgy a magyarországi Orbán-rendszer bukását is támogatná az Unió: „gyakorlatilag már ki is jelölték, hogy milyen bábkormányt látnának Magyarország élén” – célzott a Tisza Pártra. Ugyanakkor a Bizottságot képviselő Moozova szerint az Európai Bizottság minden jogi eszközt be fog vetni, hogy megtörje Magyarországon az antidemokratikus törekvéseket. A szakbizottság részéről a következő magyarországi látogatás február 10-én várható.