„Ebbe a tükörbe nehéz belenézni” – unokájuk fotózta végig Marika és Sándor tízéves búcsúját
Szajki Bálint fotóriporter éveken át dokumentálta, ahogy nagymamája otthon ápolja súlyos beteg nagypapáját.
„Az EU bővítési folyamatának intézményi és politikai következményei és globális kihívások” címmel tartott vitában a bővítéspártiak – ők voltak lényegesen többen – sürgették az intézményi reformokat, amelynek visszatérő eleme volt a vétójog megszüntetése. Mivel azonban ehhez az uniós szerződések módosítása szükséges – ami ugyancsak egyhangúságot követel meg –, az erről szóló vitában csak azt kellett számolni, hogy hányszor hivatkoznak az ezt támogatók az orbáni vétópolitikára, illetve arra is volt példa, hogy éppen a magyar gyakorlat miatt váltak bizalmatlanná az esetleges új tagokkal szemben a képviselők.
Magyarországon talán meglepő módon még a támogató felszólalók sem kampányoltak amellett, hogy Ukrajnát 2030 előtt fel kell venni az EU-ba. Ilyen kijelentést az Európai Bizottságot képviselő Jekatyerina Zaharijeva sem tett, márpedig amit egy ilyen helyzetben egy biztos mond, az az Ursula von der Leyen vezette Bizottság hivatalos álláspontja. Egyedül Thomas Waitz zöldpárti képviselő beszélt 2028 előtti lehetséges bővítésről: Montenegro és Albánia kapcsán, amelyeket elkötelezett országoknak nevezett, amelyek osztoznak az európai értékekben.
Sok – talán a legtöbb – bírálat a tagjelölt országok közül Szerbiát érte az Oroszországgal fenntartott kapcsolatai miatt, mivel nemrégiben a szerb elnök „Putyin oldalán tündökölt”.
Három fideszes felszólaló is szót kért a közel két órás eszmecserén. Gál Kinga, aki a Patrióták vezérszónoka volt, arról beszél, hogy nem támogatják a geopolitikai érdek szerinti bővítést.
Átfogó hatástanulmány kellene Ukrajna csatlakozásának következményeiről. Gyorsított csatlakozásával a háborút is importálnánk
– mondta Gál, hozzátéve, hogy nincs rendezve a kisebbségek helyzete, számítani kellene a munkaerő és az agrártermékek beáramlására, valamint aránytalanul nagy mértékben vonnának el kohéziós forrásokat a jelenlegi tagállamoktól.
Nem engedhetjük, hogy a kierőltetett ukrán uniós tagságának árát a magyarok fizessék meg
– jelezte a fideszes képviselő. Párttársa, Dömötör Csaba is pénzügyi megközelítést alkalmazott, szerinte az ukrán tagsággal a kohéziós támogatások 24, az agrárfinanszírozás 15 százalékkal csökkennének, miközben Európa már „150 milliárd eurót elköltött a háborúra”. A kárpátaljai származású Ferenc Viktória elmondta, hogy a magyar kormány által az ukránoknak átadott kisebbségpolitikai követeléseket Ukrajna beépítette a csatlakozási tárgyalási keretbe. Ez önmagában jó hír is lehetne, azonban a képviselő sérelmezte, hogy az ezzel kapcsolatos cselekvési terv elkészítésében nem vehettek részt a kárpátaljai magyarok. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy éppen a magyar kormány az, amelyik blokkolja az ukrajnai csatlakozási tárgyalások megkezdését, így nincs lehetőség arra, hogy az EU értékelni tudja az ukrán kisebbségvédelmi lépéseket. Ferencz Viktória azonban a beszéde végén nem ide, hanem oda lyukadt ki, hogy az EP képviselők akadályozzák Ukrajna demokratizálódását.
Az EU reformja és a vétójog eltörlése, vagyis a minősített szavazási módszer kizárólagossá tétele mellett érvelt a német zöldpárti Daniel Freund, aki azt mondta, hogy
az egyhangúság igazi ajándék Putyinnak, ha csak egyvalaki másként gondolkodik, borul az egység.
A szélsőjobboldali Szuverén Nemzetek Európája frakcióhoz tartozó Ewa Zajaczkowska-Henrik úgy vélte, az EU egyre nagyobb krízisben van, példaként hozta a kettővel ezelőtti bizottsági elnököt, Jean-Claude Junckert, aki szerinte „ittasan ment konferenciákra”, ugyancsak megemlítette a korrupciót, önkényuralmat, erkölcsi romlást.
Vissza kell térni a szuverén országok szövetségéhez, az élet civilizációjának győzni kell a halál civilizációja felett
– érvelt a lengyel képviselő. Honfitársa, a néppárti Michał Szczerba azonban arra hivatkozott, hogy
a bővítés költsége kisebb, mint annak az elmaradása. Kijelentette, a nyugat-balkáni országoknak fenn kell tartaniuk a lendületet és csökkenteniük kell a lemaradásokat. Szerinte az orbáni vétó „politikai, nem pedig lényegi természetű”. Végül meg kell említeni egy harmadik lengyelt, a szintén néppárti Lukasz Kohut-ot. Ő egy új megközelítést fogalmazott meg, szerinte a bővítést nemcsak kelet és dél felé kell folytatni, hanem északi irányba is. Éppen azért szorgalmazza Izland és Norvégia uniós tagságát 2035-re – ha ők is akarják.
A vitában több mint hatvan képviselő szólalt fel, ehhez képest az ülésteremben egyszerre alig tucatnyian tartózkodtak, vagyis még az sem vett részt a napirendi pont tárgyalásán, aki elmondta a véleményét.
