Az Európai Bizottság idén május 20-án terjesztette elő a javaslatát, amely kiegészíti a tagállamok által már elfogadott menekültügyi és migrációs paktumot. A biztonságos harmadik ország olyan ország, ahová vissza lehet küldeni azokat a bevándorlókat, akik nem szereztek jogosultságot az EU-ban való tartózkodásra, jellemzően úgy, hogy elutasították a menedékkérelmüket.
A brüsszeli testület javaslatainak a következők a főbb elemei:
- A kérelmező és a biztonságos harmadik ország közötti kapcsolat a továbbiakban nem lesz kötelező.
- A biztonságos harmadik országon való áthaladás az EU-ba való belépés előtt most már elegendő kapcsolatnak tekinthető a biztonságos harmadik ország elvének alkalmazásához.
- Ha nincs összeköttetés vagy tranzit, a fogalom akkor alkalmazható, ha megállapodás vagy megegyezés van érvényben egy biztonságos harmadik országgal.
- Emellett az eljárási késedelmek csökkentése és a visszaélések megelőzése érdekében a Bizottság azt javasolja, hogy „a biztonságos harmadik ország elvén alapuló elfogadhatatlansági határozatok elleni fellebbezések többé ne rendelkezzenek automatikus felfüggesztő hatállyal”.
A biztonságos harmadik országok listája ma is létezik, idetartoznak az uniós tagjelölt országok, Ukrajna ideiglenes kivételével. Az Európai Bizottság szerint hét további országot is a listára kell helyezni. Ezek a következők: Koszovó, Banglades, Kolumbia, Egyiptom, India, Marokkó és Tunézia.
Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságában (LIBE) Alessandro Ciriani konzervatív képviselő, a téma előadója azt is javasolta, hogy alkalmazzanak a kiutasítás során gyorsított eljárást azon országok polgárai esetében, ahol a menekültkérelmek elfogadási rátája 20 százalék alatti.
Gyakorlatias, észszerű, következetes, tiszteletben tartja az alapjogi kartát
– foglalta össze véleményét Ciriani. Szerinte ezzel a jogszabállyal nem fog gyengülni Európa védelme, sőt, hozzájárul ahhoz, hogy visszatérjen az állampolgárok bizalma a tagállamok együttműködésével kapcsolatban.
A Patrióták Európáért képviselőcsoport azt javasolja, hogy minden tagállam vezethessen ezt kiegészítő saját listát a biztonságos harmadik országokról. A javaslat bírálói közül Fabiane Keller, a liberálisok árnyékelőadója arra emlékeztetett, hogy
Bangladesben egyáltalán nem tartják tiszteletben az emberi jogokat, a testi büntetést engedélyezik a nők és gyermekek esetében.
Hasonlóval érvelt Marco Tarquinio, az emberi jogi albizottság elnöke, aki szerint a felsorolt országokban naponta sértik meg az emberi jogokat, nem ismerik el a jogsértéseket, Törökországban pedig alkalmaznak halálbüntetést és kínzást is.
A jogszabály tervezetéhez jövő hét végéig lehet módosító indítványokat beadni, azt követően a LIBE-bizottság véglegesíti az álláspontját, majd pedig a javaslat a plenáris ülés elé kerül, de még a tagállamokkal való egyeztetés hátravan. Mindenesetre a téma elsőbbséget élvez, vagyis a szokásosnál hamarabb válhat belőle végleges jogszabály.
Néhány éve a magyar kormány is kísérletezett hasonlóval annak érdekében, hogy nagyobb mozgástere legyen a visszaküldések alkalmazása során. Bevezették és Szerbiára alkalmazták a biztonságos tranzitország fogalmát, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy mindenkinek, aki Szerbián keresztül érkezett a déli határhoz, erre hivatkozással elutasították a menedékkérelme elbírálását, és a határon visszafordították. Az Európai Bíróság azonban megállapította, hogy a biztonságos tranzitországot mint jogintézményt sem az európai, sem a nemzetközi jog nem ismeri, így arra hivatkozni sem lehet.
A biztonságos harmadik országokra vonatkozó jogszabályt kiegészíti a visszaküldések felgyorsításával kapcsolatos javaslat, amelyet már tárgyalnak az uniós jogalkotók.
