Fogalmam sincs – válaszolta az EUrologusnak egy EP-képviselő arra a kérdésre, hogy kik az esemény meghívottjai. Az európai demokráciapajzzsal foglalkozó különbizottság elnevezésű, a tavalyi EP-választásokat követően létrehozott testület elnöke már két hete bejelentette, hogy november 5-én a testület napirendjére tűzi a brüsszeli magyar kémbotrány ügyét. Belga, német és magyar újságírók tárták fel, hogy az EU-hoz akkreditált magyar Állandó Képviselet az elmúlt évtizedben egy hírszerző hálózatot működtetett. Ennek részeként állítólag az Európai Bizottság magyar alkalmazottjait igyekeztek behálózni és belső információkat megszerezni, különös tekintettel azokra az eljárásokra, amelyekben Magyarország érintett volt. A hálózat végül felszámolták, vagy átszervezték, miután – az oknyomozók szerint amatőrségük miatt – lebuktak, viszont mindez alkalmas volt arra, hogy a belga hatóságok is felfigyeljenek mozgolódásukra.
Az Európai Parlament a cikkek megjelenését követően néhány nappal egy vitát tartott a témáról, amelyben a képviselők aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy egy tagállam kémkedik azon szövetségi rendszer ellen, amelyben ők is tagok. Már akkor lehetett tudni, hogy az ügynek lesz folytatása, azonban a bizottsági ülés meghívóján semmiféle részletet nem adtak meg. “Eszmecsere az uniós intézményekben magyar kémkedésről szóló állításokról” – ez szerepelt a meghívón, így nem csoda, ha a bizottsági ülésre érkező képviselők sem tudták pontosan, mi vár rájuk.
A különbizottság a zárt ülésről semmiféle közleményt nem adott ki, így a helyszínen folytatott beszélgetések alapján kaptunk némi képet arról, hogy mi történt a több mint egy órás vita alatt. Egy forrásunk elmondta – és ezt később mások is megerősítették -, hogy a cikkben szereplő egyik személyt hallgattak meg, azonban az érintett online kapcsolat formájában volt jelen, sem a nevét nem közölték és az arcát sem mutatták. Annyit lehet tudni, hogy az egyik uniós intézmény alkalmazottjáról van szó, akit szintén megkörnyékeztek a kémek, s ő mondta el a tapasztalatait, amelyben lényegében alátámasztotta a cikkben leírtakat.
Másik forrásunk azt mondta, hogy a képviselők többsége aggodalommal fogadta az elhangzottakat, hangsúlyozták, hogy az uniós intézmények integritását garantálni kell. Az is kiderült, hogy vita időnként magyar belpolitikai adok-kapokká vált, főként a fideszes képviselők és a Demokratikus Koalíció képviselője, a szakbizottság alelnöke, Molnár Csaba között alakult ki feszült hangulat.
A teremből kilépő László András, a Fidesz EP-képviselője a zárt ülésre hivatkozva semmilyen részletet nem akart elárulni, de kijelentette, nyugodtan idézhetem tőle, hogy mindez szerinte
politikai cirkusz.
Az Európai Parlament baloldali-liberális szárnya továbbra is sürgeti, hogy alakuljon vizsgálóbizottság ezzel a témával kapcsolatban, amely további meghallgatásokat végezhet, személyeket hallgathat meg és egy jelentésben összegezheti tapasztalatait. Amennyiben a parlamenti többségét képviselő pártok támogatják az ötletet, a vizsgálóbizottságról hamarosan döntés születhet.
Az ügynek fontos szereplője lehet Várhelyi Olivér, jelenlegi magyar uniós biztos, aki abban az időben a magyar Állandó Képviseletet vezető nagykövet volt. Várhelyi Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek azt mondta, hogy semmit sem tud a cikkben megfogalmazottakról. Ettől függetlenül az Európai Bizottság egy munkacsoportot állított fel annak kiderítésére, hogy az állítólagos magyar kémtevékenységnek köszönhetően sérült-e az Európai Bizottság bármilyen érdeke.
