2025 januárjában egy görög juhász öngyilkosságot követett el, miután le kellett vágnia teljes nyáját a Pieria régióban található Vrondú településen. Az 52 éves férfi holttestét testvére találta meg. A Pieriai Méhészek Szövetségének elnöke, Nikosz Certikídisz egy Facebook-bejegyzésben arról írt, az öngyilkosság közvetlenül azután történt, hogy a gazda elveszítette mintegy ezer juhát. „Nagyon kötődött hozzájuk” – mondta a testvér a sajtónak.
A görög kormány súlyos dilemmával szembesül: a juhhimlő miatt eddig közel félmillió állatot kellett leölni. Az első fertőzést 2024. augusztus 21-én észlelték az ország északi részén, azóta a vírus ellenőrizhetetlenül terjed. Görögország korábban már küzdött hasonló járványokkal, ám most a lépték példa nélküli.
A görög Nemzeti Tudományos Bizottság a Juhhimlő Kezelésére és Ellenőrzésére (EEDE) adatai szerint 2024 augusztusa és 2025. december között 1985 esetet regisztráltak 2449 gazdaságban, és összesen 450 233 állatot vágtak le. Mindezek ellenére a kormány elutasítja a állatok beoltását, noha azt az Állategészségügyi Világszervezet és az Európai Bizottság is ajánlja.
A feta sajt tétje
Az athéni kormányzati döntés fő oka gazdasági, és szorosan kapcsolódik a feta sajthoz. Görögország juh- és kecsketej-termelésének mintegy 80 százalékát feta készítésére használják – magyarázza a spanyol Raúl Rivas, a Salamancai Egyetem Agrobiotechnológiai Kutatóintézetének mikrobiológusa. A feta körülbelül 65 százalékát exportálják.
Ha Görögország oltana, elveszítené betegségmentes státuszát, endémiás országnak minősítenék, ami súlyos exportkorlátozásokat vonna maga után – mondta Rivas. A feta ugyanis oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (PDO) rendelkező termék, amelyet kizárólag Görögországban lehet előállítani. Ha az Európai Unió enyhítené a szabályozást, hogy más országok is gyárthassanak hasonló sajtot, az „óriási csapás lenne Görögország számára”.
A juhhimlő rendkívül fertőző vírusos betegség, amely lázzal, bőrelváltozásokkal, belső sérülésekkel és magas elhullási aránnyal jár. A kórokozó a capripoxvírusok közé tartozik, nem terjed emberre, de komoly gazdasági és társadalmi következményekkel zajlik le. A vírus hónapokig életképes maradhat a környezetben, így nehéz teljesen kiirtani.
A szakértők szerint a vírus Törökországból érkezhetett. A juhhimlő endémiás Észak-Afrikában, a Közel-Keleten és Dél-Ázsia több térségében. Az elmúlt években Dél-Európában is megjelent: Spanyolországban 2022-ben sikerült megfékezni a járványt, és 2023-ban visszaszerezték a betegségmentes státuszt. Romániában tavaly bukkant fel, ekkor írtunk róla:
https://hvg.hu/zhvg/20250622_juhhimlo-virusfertozes-romania-allategeszsegugy-gazdasag-tenk-miklos
Export és piacvesztés
A feta a görög gazdaság egyik kulcsterméke. Az elmúlt években az export fő célpontjai az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália voltak. A görög statisztikai hivatal 2023-as adatai szerint az ország évente mintegy 200 ezer tonna lágy sajtot állít elő, ebből körülbelül 140 ezer tonna feta. 2024-ben a fetaexport értéke elérte a 785 millió eurót.
Rivas szerint a tömeges állatleölések miatt a tejtermelés visszaesett, így a feta ára jelentősen emelkedhet. „A feta sajt luxuscikké válhat a következő hónapokban” – figyelmeztetett.
A magyar biztos levele
2026. január 14-én a PASZOK szociáldemokrata párt képviselője, Evangelia Liakouli azt állította, hogy a görög kormány eltitkolt egy levelet az Európai Bizottságtól, amely az oltás szükségességét hangsúlyozta. A levelet Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság egészségügyi és állatjóléti biztosa írta 2025. október 6-án, és arra figyelmeztetett, hogy az eddigi intézkedések nem elegendők a járvány megfékezésére.
Ennek ellenére a görög kormány kizárólag az úgynevezett „egészségügyi kiürítést” alkalmazza: fertőzés esetén az egész állományt megsemmisítik, majd ellenőrzött módon elégetik és eltemetik.
Közben egyre több jelentés szól arról, hogy egyes gazdák illegálisan, Törökországból vagy Jordániából származó vakcinákkal oltják állataikat. Krisztosz Kellasz, a vidékfejlesztési minisztérium államtitkára szerint ez újabb kockázatokat hordoz, mert a tesztek nem tudják megkülönböztetni a fertőzésből vagy oltásból származó ellenanyagokat.
Ez a cikk a PULSE projekt határokon átnyúló európai újságírói együttműködés részeként íródott. Közreműködők: Kostas Zafeiropoulos (EFSYN, Görögország), Lola García-Ajofrín (El Confidencial, Spanyolország), Folk György (EUrologus / HVG, Brüsszel).
PULSE Projekt
A PULSE Projekt határokon átívelő újságírói együttműködés, amelynek keretében a HVG és az EUrologus csapata 12 másik európai szerkesztőséggel közösen dolgozik elemző és tényfeltáró cikkeken. A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létre.
