Súlyos betegség, amely gazdasági károkat is okozhat, a Romániában azonosított juhhimlő, bár viszonylag alacsony a kockázata, hogy Magyarországra is átterjedjen. A fertőzés eleve egy, a közös határtól távoli megyében ütötte fel a fejét, és a tavalyi 3 mázsányi juh- és kecskehús-behozatallal sem mondhatnánk, hogy meghatározó lenne az ágazat a két ország közötti külkereskedelemben. Azért vannak kockázatok.
A juhhimlő bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség, így ezt a járványkitörést is jelenteni kell a nemzetközi és az uniós állategészségügyi hatóságok felé, ami jellemzően azonnali exportkorlátozással jár – mondta a HVG-nek Dr. Tenk Miklós tanszékvezető egyetemi docens, az Állatorvostudományi Egyetem Járványtani és Mikrobiológiai Tanszékének vezetője a juhhimlő romániai megjelenésével kapcsolatban. A szakember ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a tiltás ilyenkor az állategészségügyi ellenőrzések alá tartozó hivatalos szállításokat érinti, a szürke vagy fekete magánimport – amit a schengeni csatlakozás még könnyebbé tett – jelenthet kockázatot.
Mint ahogy az történt a kiskérődzők pestise esetében is, amely az év elején jelent meg az országban – Románia felől – és okozott megbetegedéseket az állományban, így komoly aggodalmat a tenyésztők körében. A kiskérődzők pestise miatt a romániai Bihar megye esetében elrendelt, kiviteli tilalom jelenleg is érvényben van, az Európai Bizottság egészen szeptember végéig meghosszabbította.
Teleorman megye, a juhhimlő romániai kitörésének helyszíne ugyan meglehetősen messze esik a magyar határtól – a Duna alsó szakaszának bal partján fekszik – és a két ország közötti juh- és kecske állati termékek forgalma sem számottevő, de, mint Tenk Miklós jelezte, a fertőző állatbetegségek esetén a nem ellenőrzött állatszállítások mindig kockázattal járnak.
A juhhimlő – bár a fertőzött állatok húsával és széllel nem terjed, mint az országban idén tavasszal 50 év után felbukkanó és súlyos károkat okozó ragadós száj- és körömfájás – elég ragályos ahhoz, hogy indokolt legyen az óvatosság. Az érintett romániai megyében 3 kilométeres sugarú körben az emberek, állatok, járművek mozgását korlátozó védelmi, 10 kilométeres sugarú körben pedig megfigyelési zónát alakítottak ki a helyi hatóságok.
„A kórokozó a fertőzött állatok orrváladékának belégzésével, nyállal, a bőrön kialakuló kifekélyesedő csomók váladékával, majd a kialakuló pörkök hámsejtjeivel terjed, de kisebb mértékben és csak rövid távon terjedhet akár ragályfogó tárgyakkal is, amelyek például a fertőzött állatokkal közvetlen kontaktusba kerülő eszközök vagy alom és szálastakarmány.. A vírust terjesztheti a gyapjú és a nem feldolgozott bőr és irha is. A kórokozó juhhimlő vírus igen ellenálló, a környezetben még beszáradva is hónapokig fertőzőképes marad” – mondja Dr. Tenk Miklós.
A docens szerint a betegség juhokban többnyire súlyos klinikai tünetekkel: magas lázzal, a bőrön csomók és göbök kialakulásával jár. A beteg állatok súlyos légzőszervi tüneteket is mutathatnak, amely főleg savós-gennyes orrfolyással és nehezített légzéssel jár. A kórokozó a belső szervekbe is eljut, generalizálódik, és ezekben is, főleg a tüdőben, gócos elváltozások alakulnak ki. A nyirokcsomók is jelentősen megduzzadnak.
Az elhullás aránya fiatal bárányokban akár 100 százalékos is lehet, de a felnőtt állatok is jelentős arányban pusztulhatnak el. A juhhimlő kimenetele az életkor mellett a fajtától is függ. Egyes közel-keleti fajták a fertőzést szinte tünetmentesen vészelhetik át, ugyanakkor az általánosan elterjedt európai fajták érzékenyebbek. Az elhullás sokszor még a jellegzetes bőrelváltozások kialakulása előtt is bekövetkezhet.”
A fertőzést túlélő állatok az újrafertőződés ellen védettséget szereznek. A megbetegedést vakcinázással is meg lehet előzni. A vakcina szó is a himlőhöz köthető: a tehénhimlővel a feketehimlő elleni első mesterséges immunizálást végző brit Edward Jenner nevezte így a tehénhimlő – variola vaccinia – latin neve után. Az oltóanyagokra ma általánosan használják vakcina kifejezést.
A juhhimlő esetén a vakcinázás az Európai Unió területén tilos, az elsődleges cél a mentesség fenntartása: az importált termékek ellenőrzése, illetve az állatbehozatal leállítása a fertőzött területekről. A fertőzött állományokat ezért fel kell számolni. Ez ugyanakkor, – mint például a ragadós száj- és körömfájás esetében is – komoly gazdasági károkat képes okozni Mint a HVG is megírta korábban, a ragadós száj- és körömfájás nyomán elrendelt intézkedéseket nem csak az érintett gazdaságok, de az egész húságazat megérezte, sőt még az egyik érintett település, Rábapordány költségvetése is megroggyant.
A Romániában most felbukkant betegség kimondottan a juhokra veszélyes, ám mint a tanszékvezető kifejtette, a kecskéknek és juhoknak is van „saját” himlővírusuk a juh- és kecskehimlő. Ezek át is tudnak terjedni a másik kiskérődző fajra, igaz, ilyen esetben többnyire enyhébb tüneteket okoznak, mint a fajazonos vírussal való fertőződés esetén.
A juh- és kecskehimlő kórokozói az embert nem betegítik meg. Az ember saját himlővírusai okozta betegségek jól ismertek – ilyen a bárányhimlő vagy a mára már felszámolt rettegett, magas halálozási arányt okozó feketehimlő.
Magyarországon utoljára az 1950-es években volt dolga az állategészségügyi hatóságoknak a juhhimlővel. A kórokozó jelenlétét akkor vakcinázással, illetve az érintett állományok leölésével számolták fel. Azóta a betegséggel „csak” – mint a Nébih oldalán vele kapcsolatban elérhető dokumentumokból kiderül – leginkább virtuálisan, szimulációkban találkozhatnak az állategészségügyi szakemberek, amikor olyan járványügyi gyakorlatok tartanak, amik során a betegség felbukkanása esetén a törvények által előírt intézkedések végrehajtását szimulálják a társhatóságokkal közösen.
Az Állatorvostudományi Egyetem docense emlékeztetett, hogy a romániai juhhimlő járványkitörés nem egyedülálló. A mediterrán régióban, így például
Spanyolországban Törökországban, Görögországban és Bulgáriában, az elmúlt években több regisztrált eset is volt, az utóbbi két országban jelenleg is számos járványgóc van. Így a magyarországi állategészségügyi szakemberek felkészítése erre a betegségre szükséges és időszerű.
A juh és kecske, illetve a belőlük készült termékek külkereskedelme ugyanakkor Romániával elenyésző. A Juh Terméktanács idei ágazati összegzéséből kiderül például, hogy alig 132 kilogramm fagyasztott vagy friss kecske- és juhhúst hoztak be onnan a tavalyi év első 10 hónapjában.
Nyitókép: Juhnyáj Romániában. Forrás: AFP / DPA / Daniel Mihailescu
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
