A számvevők megállapították, hogy az EGSZB a vizsgált időszakban az esetek többségében még a parlamenti bizottsági szavazások előtt adta ki véleményét, míg a Régiók Bizottsága ennél gyengébben teljesített, ugyanakkor mindkét intézmény esetében előfordult, hogy a jogalkotási folyamat már túl előrehaladott volt ahhoz, hogy érdemi befolyást gyakoroljanak. A 2019–2024-es időszakban az EGSZB a kötelező felkérések 84%-a esetében nyilvánított véleményt a parlamenti bizottsági szavazás előtt, míg az RB az esetek mindössze 74%-ában tartotta be ezeket a határidőket.
Arra is rámutattak, hogy egyik szervezet sem alkalmaz olyan automatizált rendszereket, amelyek segítenék a határidők követését vagy időben figyelmeztetnének a késésekre, és bár figyelemmel kísérik véleményeik utóéletét, elsősorban azok láthatóságára és mennyiségére koncentrálnak, nem pedig arra, hogy ténylegesen milyen mértékben épülnek be a végleges uniós jogszabályokba.
A jelentés kritikusan szól a szakértők kiválasztásáról is: a számvevők szerint a bizottságok ugyan széles körben támaszkodnak külső szakértőkre, de kiválasztásuk nem átlátható kritériumok alapján történik, ami elfogultsági és reputációs kockázatokat vet fel. Úgy vélik, nyilvános, előre meghatározott kiválasztási szabályokra és egységes szakértői nyilvántartásra lenne szükség.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Európai Bizottsága az uniós szerződések alapján működő tanácsadó testületek, amelyek feladata, hogy különböző társadalmi és területi érdekeket jelenítsenek meg a döntéshozatalban. Az EGSZB a munkáltatók, a munkavállalók és a civil társadalom képviselőiből áll, míg a Régiók Bizottsága a helyi és regionális önkormányzatok – például polgármesterek és megyei vezetők – számára biztosít – elvileg – beleszólást az uniós politikák alakításába. Véleményüket bizonyos jogalkotási területeken kötelező kikérni, ugyanakkor ezek nem kötelező erejűek az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa számára.
Magyarország mindkét testületben jelen van: az EGSZB-ben tizenkét magyar tag képviseli a gazdasági és társadalmi szereplőket, míg a Régiók Bizottságában szintén tizenkét magyar tag és póttag dolgozik, akik jellemzően önkormányzati vezetők. A delegáltakat a magyar kormány jelöli, kinevezésük pedig uniós jóváhagyáshoz kötött. A Régiók Bizottsága elnöki tisztét jelenleg Tüttő Kata szocialista politikus tölti be, aki az első magyar, aki valamelyik uniós intézmény vezetője lehetett.
A két bizottság együtt jelentős intézményi rendszert alkot: mindkettő 329 taggal működik, így összesen 658 kinevezett tag vesz részt a munkájukban. Tevékenységüket közös adminisztráció támogatja, amely mintegy 1200–1400 fős apparátust jelent. Költségvetésük szintén számottevő: az EGSZB éves büdzséje körülbelül 150–160 millió euró, míg a Régiók Bizottságáé 110–120 millió euró, így együttesen nagyjából 260–280 millió euróból gazdálkodnak évente.
A jelentésért felelős számvevőszéki tag, Katarína Kaszasová hangsúlyozta, hogy e testületek fontos szerepet játszanak az uniós döntéshozatal demokratikus legitimitásának erősítésében, ugyanakkor szerinte elengedhetetlen, hogy munkájuk időszerűbbé váljon, és hatásuk mérhető legyen. Az Európai Számvevőszék ezért azt javasolja, hogy vezessenek be olyan mutatókat, amelyek nemcsak a vélemények számát vagy láthatóságát, hanem azok konkrét jogalkotási hatását is értékelik.
