A Bizottság szerint a jelenlegi szabályozás módosítására azért van szükség, mert bár az EU Kibocsátás-kereskedelmi Rendszere (EU ETS) eddig hatékony eszköznek bizonyult a kibocsátások csökkentésében, a gyorsan változó környezetben nagyobb rugalmasságra és kiszámíthatóságra van szükség. A rendszer lényege továbbra is az marad, hogy a vállalatok kibocsátási engedélyekkel kereskednek, így pénzügyi ösztönzést kapnak a szennyezés csökkentésére.
A mostani javaslat középpontjában a Piaci Stabilitási Tartalék (MSR) áll, amely a piac stabilitását hivatott biztosítani. A Bizottság úgy látja, hogy a jelenlegi szabály, amely szerint a tartalékban felhalmozódó, 400 millió darabot meghaladó engedélyeket véglegesen törlik, hosszabb távon túl merevnek bizonyulhat. Ezért azt javasolja, hogy a jövőben ezeket az engedélyeket ne semmisítsék meg, hanem egyfajta biztonsági tartalékként tartsák meg, amely szükség esetén visszavezethető a piacra.
A testület értelmezése szerint ez a változtatás lehetővé tenné, hogy a rendszer gyorsabban reagáljon a kínálati szűkösségre vagy az árak hirtelen emelkedésére. Különösen fontosnak tartják ezt egy olyan időszakban, amikor az energiaárak ingadozása és a geopolitikai feszültségek egyre nagyobb bizonytalanságot okoznak az európai gazdaságban.
A Bizottság hangsúlyozza, hogy az EU ETS eddig is jelentős eredményeket hozott. Értékelésük szerint nagyrészt ennek a rendszernek köszönhető, hogy az Európai Unióban a kibocsátások jelentősen csökkentek, miközben a gazdaság tovább növekedett. Úgy vélik, hogy a rendszer nemcsak a klímavédelmet szolgálja, hanem hozzájárul az energiafüggetlenség erősítéséhez is, mivel ösztönzi a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásokba történő beruházásokat.
A háttérben az a tapasztalat áll, hogy a 2008-as pénzügyi válság után túl sok kibocsátási engedély került a piacra, ami lenyomta az árakat és gyengítette a rendszer hatékonyságát. Ezt a problémát kezelte a 2019-ben bevezetett MSR, amely azóta fokozatosan helyreállította az egyensúlyt és erősítette a piaci bizalmat. A Bizottság szerint azonban a jövő kihívásai indokolják a mechanizmus további fejlesztését.
A javaslat most az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa elé kerül, ahol a rendes jogalkotási eljárás keretében döntenek róla. A Bizottság egyúttal jelezte, hogy 2026 júliusában átfogó felülvizsgálatot is tervez az ETS-rendszer egészéről, amely során további módosítások is napirendre kerülhetnek.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően.
