Az Európai Bizottság szokásos napi sajtótájékoztatóján Anna-Kaisa Itkonen szóvivő elmondta, hogy az energetikai eszköztár előkészítése folyamatban van, de bemutatásának konkrét időpontját egyelőre nem tudják megadni. A Bizottság hangsúlyozza: a javaslatoknak átfogónak és kellően megalapozottnak kell lenniük, ugyanakkor tisztában vannak az időnyomással.
Az új csomag egyik fő célja az energiaárak alakulásának befolyásolása. Brüsszel vizsgálja az elektromos áram árképzésének módját, a hálózati díjak szerepét, valamint a szén-dioxid-kibocsátás költségeinek hatását a végfelhasználói árakra. A megközelítés célja, hogy ne csak tüneti kezelést nyújtson, hanem az árképzési rendszer mélyebb problémáira is reagáljon.
Ezzel párhuzamosan több tagállam ismét felvetette az energiacégek extraprofitjának megadóztatását. A Bizottság megerősítette, hogy vizsgálja az erről szóló javaslatokat, figyelembe véve a 2022-es energiaválság során szerzett tapasztalatokat is. Akkor ideiglenes uniós hozzájárulást vezettek be az energiaszektorban, de Brüsszel most is hangsúlyozza: minden új intézkedésnek célzottnak, ideiglenesnek kell lennie, és nem szabad növelnie az inflációt vagy a költségvetési hiányt.
Közben a piacon egyre több konkrét feszültség jelenik meg. Több európai repülőtér jelezte, hogy ellátási nehézségekkel szembesül a kerozinellátás miatt. A helyzetet bonyolítja, hogy a repülőgép-üzemanyag ellátása nagyrészt piaci alapon működik: a légitársaságok közvetlenül a beszállítókkal szerződnek, így az Európai Bizottság nem rendelkezik teljes körű rálátással a készletekre és a szerződésekre. Ez korlátozza a közvetlen beavatkozás lehetőségét, és még fontosabbá teszi a tagállamok közötti információmegosztást.
Az uniós szabályok ugyan előírják, hogy a tagállamok legalább 90 napra elegendő stratégiai készlettel rendelkezzenek, de ezek összetétele eltérő: nem minden ország tart azonos mennyiségű kerozint. A Bizottság ezért elsősorban koordinációs szerepet tölt be. Rendszeres egyeztetések zajlanak a tagállamokkal – például az olaj- és gázkoordinációs csoportok keretében –, ahol áttekintik a készletszinteket, az esetleges hiányokat és a szükséges lépéseket. A cél az, hogy az intézkedések összehangoltak legyenek, és elkerüljék a tagállamok közötti versengést az erőforrásokért.
Rövid távon a tagállamok már most is alkalmazhatnak bizonyos eszközöket: ideiglenes árszabályozást vezethetnek be a sérülékeny háztartások számára, szociális tarifákat alkalmazhatnak, vagy ösztönözhetik az energiafogyasztás csökkentését. Az új uniós eszköztár azonban ennél szélesebb körű, rendszerszintű választ kíván adni.
Fiskális kérdésekben elhangzott: bár egyes tagállamok aggódnak az energiaárak gazdasági hatásai miatt, egyelőre egyik ország sem kérte hivatalosan az úgynevezett „nemzeti menekülési záradék” aktiválását. A Bizottság szerint a szigorúbb, általános záradék alkalmazásának feltételei – például egy súlyos gazdasági visszaesés – jelenleg nem állnak fenn.
A szóvivő megerősítette, az EU továbbra is elkötelezett az orosz energia – beleértve az olajat és a nukleáris energiát is – fokozatos kivezetése mellett. Korábban egy április 15-i időpontot jelöltek meg a javaslat bemutatására, azóta azonban az Európai Bizottság naptárából törölték a 15-i testületi ülést, így értelemszerűen nem dönthetnek a javaslat elfogadásáról sem. Az új időpont egyelőre nem ismert, de a brüsszeli testület határozottan cáfolja, hogy a témát végleg ejtették volna.
