A Bizottság szerint Magyarország az elmúlt időszakban teljesítette azokat a feltételeket, amelyek miatt 2022-ben korlátozásokat vezettek be az uniós pénzekhez való hozzáférésre. A testület szeptember 9-én kapta meg a magyar kormány hivatalos értesítését az elfogadott intézkedésekről, és ezek végrehajtását is megvizsgálta.
Magyarország fontos lépéseket tett a jogállamiság megerősítése és az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében. Ma azt javasoljuk, hogy oldjunk fel 4,2 milliárd eurót, és nyissuk meg újra az Erasmus+ és a Horizont Európa kapuit a magyar diákok és kutatók előtt. Örülök, hogy ismét teljes mértékben részesülhetnek azokból a lehetőségekből, amelyeket Uniónk kínál. Ez azt mutatja, hogy a reformok eredményre vezetnek
– közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A Bizottság értékelése szerint Budapest több olyan területen is változtatott, amely korábban komoly aggályokat vetett fel. Megerősítették az Integritás Hatóság jogköreit és adatokhoz való hozzáférését, átfogóbbá tették a vagyonnyilatkozati rendszert, szigorították a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályokat, és kiterjesztették az ügyészségi és nyomozó hatósági döntések bírósági felülvizsgálatát.
A testület szerint jelentősen javultak az uniós források felhasználásának ellenőrzési mechanizmusai, valamint a közbeszerzések és a közpénzek felhasználásának átláthatósága is. A Bizottság külön említi Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez, valamint az új, a tényleges tulajdonosokra és a közbeszerzésekre vonatkozó szabályokat is.
A Bizottság ezzel javaslatot tett a 2022-ben elfogadott védintézkedések megszüntetésére.
A végső döntést az Európai Unió Tanácsa hozza meg, amelynek a bizottsági javaslat kézhezvételétől számítva egy hónapja van az álláspontja kialakítására.
A 2021–2027-es időszakban Magyarország számára összesen 23,7 milliárd euró kohéziós forrás áll rendelkezésre. A 4,2 milliárd euró ennek csaknem ötöde. 2022 decemberében az uniós tagállamok a Bizottság javaslatára a három kohéziós programban szereplő költségvetési kötelezettségvállalások 55 százalékát felfüggesztették, és megtiltották, hogy a Bizottság új jogi kötelezettségvállalásokat kössön a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal, illetve az általuk fenntartott szervezetekkel.
Erasmusos diákok
AFP / NurPhoto / Andrea Ronchini
A korlátozások egyik leglátványosabb következménye a magyar, alapítványi fenntartású egyetemek kizárása lett az Erasmus+ diákcsereprogramból és a Horizont Európa kutatási programból. A magyar egyetemek és kutatóintézetek emiatt 2023 óta nem tudtak az uniós programokból a korábbi módon új támogatásokhoz jutni.
Ha a Tanács jóváhagyja a Bizottság javaslatát, ezek az intézmények ismét teljes jogú résztvevői lehetnek az Erasmus+ és a Horizont Európa programoknak. Ez különösen a modellváltó egyetemek számára jelent változást, amelyek az elmúlt években csak korlátozottan tudtak bekapcsolódni az uniós kutatási és mobilitási programokba.
Ugyanakkor ez a lépés is alátámasztja, hogy 2 milliárd euró végérvényesen elveszett Magyarország számára.
Eredetileg ugyanis a három kohéziós forrás 55 százalékának a befagyasztása 6,3 milliárd eurót érintett. Mivel az Orbán-kormány nem tette meg a szükséges korrupcióellenes és átláthatósági intézkedéseket, 2024 és 2025 végén 1-1 milliárd euró elérhetetlenné vált az uniós források felhasználhatóságának időbeli korlátai miatt. Viszont az Európai Bizottság javaslata, illetve a tagállamok pozitív döntése azt eredményezi, hogy 2026 végén már nem vész el újabb 1 milliárd euró ebből a keretből.
Ez a döntés nem érinti a helyreállítási alapból elérhető 10 milliárd eurót, annak már korábban zöld utat adott az EU.
Nyitókép: Shutterstock
