Brüsszelben az Általános Ügyek Tanácsában a tagállamok döntöttek arról, hogy megszüntetik a Magyarországgal szemben indított jogállamisági eljárást. Ezzel elfogadták az Európai Bizottság szeptember 23-án megfogalmazott javaslatát.
Melegen üdvözlöm az Európai Unió Tanácsának döntését, hogy elfogadja az általunk benyújtott javaslatot. Ma egy új fejezet kezdődik. Magyarország és Európa számára
– írta az X-en Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A jogállamisági eljárást az uniós források védelme érdekében aktiválták a tagállamok, mivel úgy látták, hogy Magyarországon a közbeszerzések átláthatatlansága és a korrupciós kockázatok miatt nem garantálható a közösségi források szabályszerű elköltése. A döntés értelmében három kohéziós alap 55 százalékát, összesen 6,3 milliárd eurót fagyasztottak be. Ezzel párhuzamosan megtiltották, hogy az EU pénzügyi kötelezettséget vállaljon a modellváltott magyar egyetemek felé, vagyis kizárták őket az Erasmus+ és a Horizont Europe programokból.
Mivel az Orbán-kormány nem tett eleget teljes mértékben a jogállamisági eljárás megszüntetését lehetővé tevő jogszabály-módosításoknak, 2024-ben és 2025-ben több mint 1-1 milliárd eurót elveszített Magyarország, mivel az uniós források felhasználása időben korlátozott. Így a mostani döntés csak 4,2 milliárd eurót érint.
Ez a döntés azért is fontos, mert a jogállamisági eljárás elvileg blokkolta a helyreállítási forrásokat is, most ez az akadály is elhárult, tehát azon pénzek kifizetésének nincs akadálya.
Ezzel még nem szabadult fel az összes befagyasztott pénz: még körülbelül 3,5 milliárd euró egyelőre elérhetetlen, mivel Magyarország nem teljesítette az EU Alapjogi Chartájához kapcsolódó horizontális feljogosító feltételeket. Ez olyan területeket érint, mint az akadémiai szabadság, az LMBTQ-közösség védelme (beleértve a sokat vitatott gyermekvédelmi törvényt) és a menedékjog, valamint a társadalmi befogadáshoz és a szegénységhez, illetve a szegénységcsökkentési és a roma integrációs stratégiához kapcsolódó programok.
