A magyar gazdaság növekedésnek indul, a hiány jövőre már csökken, de az államadósság tovább emelkedik – figyelmeztet az Európai Bizottság

A tavalyi stagnálás után gyorsulhat a magyar gazdaság növekedése, az infláció idén jelentősen mérséklődhet, az idei rekordközeli költségvetési hiány jövőre kzdhet csökkenni - szól az Európai Bizottság őszi előrejelzése, amely szerint a következő években sem sikerül érdemben rendezni a magyar államháztartás helyzetét.

  • HVG
  • EUrologus

A tavalyi mindössze 0,7 százalékos GDP-növekedés után idén már 1,8 százalékos gazdasági bővülést vár Magyarországon az Európai Bizottság. A brüsszeli testület őszi gazdasági előrejelzése szerint a magyar gazdaság fokozatosan kilábalhat a hosszabb ideje tartó stagnálásból, de a fellendülés egyelőre mérsékelt marad. A prognózis 2027-re 2,8, 2028-ra pedig 2,9 százalékos növekedést jelez.

A Bizottság értékelése szerint az idei bővülés fő motorja a lakossági fogyasztás, miközben a beruházások visszaesnek, részben az állami beruházások csökkentése miatt. A harmadik negyedévben a magyar GDP 1,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Az ipar és a szolgáltatások támogatták a növekedést, a mezőgazdaság teljesítményét viszont visszavetette a hosszan tartó nyári aszály.

A következő két évben a fogyasztás bővülését a foglalkoztatás és a bérek emelkedése, az alacsonyabb keresetűek adócsökkentése, valamint a szociális juttatások növelése segítheti. A beruházások is ismét növekedésnek indulhatnak. Ehhez a Bizottság szerint hozzájárulhat az üzleti bizalom javulása, a magyar kockázati felár csökkenése, valamint az uniós forrásokhoz való hozzáférés helyreállítása a jogállamisági reformokat követően. Az új autóipari összeszerelő üzemek az exportot is támogathatják, bár a külső kereslet mérséklődése kockázatot jelent.

A legfontosabb magyar mutatók összehasonlítása:

Mutató

2025

2026

2027

2028

GDP-növekedés0,7%1,8%2,8%2,9%
Infláció4,4%2,2%3,4%3,0%
Munkanélküliség4,4%4,6%4,3%4,0%
Költségvetési hiány4,7%7,3%5,2%5,3%
Államadósság74,4%77,3%77,7%78,2%

Az infláció alakulásában az idei év hozhat érdemi javulást. A harmonizált fogyasztóiár-index 2025-ben átlagosan 4,4 százalék volt, idén viszont a Bizottság már csak 2,2 százalékos pénzromlást vár. A szeptemberi éves infláció 2,1 százalékra mérséklődött, amiben a forint erősödése és az átmeneti kormányzati árintézkedések is szerepet játszottak.

A kedvezőbb idei adat azonban nem jelent tartósan alacsony inflációt. A brüsszeli előrejelzés 2027-re 3,4, 2028-ra pedig 3 százalékos éves áremelkedéssel számol. A következő évben az energia- és élelmiszerárak, valamint a dohánytermékek jövedéki adójának emelése is felfelé hajthatja az árakat. 2028-ban az új uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer, az ETS2 bevezetése jelenthet további inflációs nyomást.

A munkaerőpiacon nem várható jelentős fordulat. A foglalkoztatás 2026-ban 0,4 százalékkal bővülhet, a munkanélküliségi ráta pedig a tavalyi 4,4 százalékról 4,6 százalékra emelkedhet. A Bizottság ugyanakkor 2028-ra már 4 százalékos munkanélküliséget prognosztizál. A bérek nominális növekedése idén még elérheti a 10 százalékot, jövőre viszont 6,8 százalékra lassulhat.

A legkedvezőtlenebb kép az államháztartásnál rajzolódik ki. A költségvetési hiány a GDP 4,7 százalékát tette ki 2025-ben, idén viszont 7,3 százalékra emelkedhet. Ez jelentős romlás, amelyet a kiadások növekedése okoz. A Bizottság többek között a 14. havi nyugdíj részleges bevezetését, a lakhatási támogatásokat, a rendvédelmi és katonai dolgozóknak fizetett egyszeri juttatást, valamint az uniós helyreállítási alap hiteleiből finanszírozott beruházásokat emeli ki. A bevételeket eközben csökkentik az anyák személyi jövedelemadó-mentességének kiterjesztése és a családi adókedvezmény növelése.

A Bizottság 2027-re 5,2, 2028-ra pedig 5,3 százalékos költségvetési hiányt jelez előre. A következő évre tervezett kiigazítások között minisztériumi kiadáscsökkentések, egyes adók emelése, illetve a szektorális különadók meghosszabbítása is szerepel. Ezek azonban csak részben ellensúlyozhatják az új kiadásokat, például a közszféra béremeléseit, a családi támogatásokat és a nyugdíjkiadásokat.

Az államadósság szintén tovább emelkedhet. A 2025-ös GDP-arányos 74,4 százalékról idén 77,3 százalékra nőhet, 2028-ra pedig elérheti a 78,2 százalékot. A Bizottság szerint a magas költségvetési hiány mellett az uniós helyreállítási alaphoz kapcsolódó hitelek is hozzájárulnak az adósság növekedéséhez.

A brüsszeli testület a magyar gazdaság kilátásait illetően lefelé mutató kockázatokat is lát. A vártnál gyengébb export, különösen az autóipar és az elektronikai ágazat teljesítménye, visszafoghatja a növekedést. A gyors béremelkedés vagy a forint további erősödése pedig ronthatja a magyar vállalatok versenyképességét. Ugyanakkor a kiszámíthatóbb üzleti környezet és a jobb kormányzás ösztönözheti a magánberuházásokat és a termelékenység javulását.

Az Európai Bizottság előrejelzése szerint az uniós gazdaság növekedése a következő években mérsékelt, de stabil maradhat: a 2025-ös 1,2 százalék után 2026-ban és 2027-ben egyaránt 1,4 százalékos, 2028-ban pedig 1,5 százalékos bővülés várható. Az idei év első három negyedévében az EU gazdasága 1,3 százalékkal nőtt éves összevetésben, a vártnál gyorsabban, elsősorban az export erőteljes élénkülésének köszönhetően. Az infláció ugyanakkor ismét emelkedhet: az uniós harmonizált fogyasztóiár-index a 2025-ös 2,5 százalék után 2026-ban átlagosan 3,3, 2027-ben 3,2 százalék lehet, majd 2028-ban 2,3 százalékra mérséklődhet. Az euróövezetben ennél valamivel alacsonyabb, 3,2 és 3,1 százalékos inflációt várnak 2026-ra, illetve 2027-re.

A munkaerőpiacon nem számítanak jelentős romlásra, de a foglalkoztatás bővülése lassulhat: az EU munkanélküliségi rátája a 2025-ös 6 százalékról 2026-ban 6,1, 2027-ben 6,2 százalékra emelkedhet, majd 2028-ban kissé csökkenhet. A költségvetési helyzet viszont fokozatosan romolhat. Az uniós államháztartási hiány a GDP 3,1 százalékáról 2025-ben 3,6 százalékra nőhet 2026-ban, majd 2027-ben 3,7, 2028-ban pedig 3,8 százalékra emelkedhet. A Bizottság ezt többek között a növekvő kamatkiadásokkal, a védelmi kiadások emelkedésével és az energiaárak hatásait enyhítő intézkedésekkel magyarázza.

2026-ban Európa gazdasága a vártnál ellenállóbbnak bizonyul. Ezt azonban nem vehetjük magától értetődőnek, és nem elégedhetünk meg pusztán azzal, hogy a gazdaság ellenáll a kihívásoknak. Meg kell őriznünk az államháztartásunk stabilitását, javítanunk kell versenyképességünket, és meg kell teremtenünk az erőteljesebb hosszú távú növekedés alapjait. Az a célunk, hogy Európa ellenálló képességét valódi gazdasági dinamizmussá alakítsuk

- fogalmazott a jelentés bemutatásakor Valdis Dombrovskis, gazdaságért és termelékenységért, valamint a végrehajtásért és az egyszerűsítésért felelős biztos.

A teljes jelentés itt olvasható.

Hozzászólások