Pontosan 35 évvel ezelőtt, 1979-ben nyilvánította az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete, a FAO az élelmezés világnapjává október 16-át, még hozzá egy magyar indítvány alapján. 22 esztendővel később, 2001-ben pedig a svájci székhelyű Pékek Világszövetsége határozott kongresszusán arról, hogy ugyancsak ez legyen a kenyér világnapja. Mindkét "jeles nap" ugyanazt a célt szolgálja: felhívni a figyelmet az emberiség nagy részét sújtó élelmezési problémák megoldására, a mindennapi betevőt biztosító karitatív kezdeményezésekre, adományozásokra.

Sok családnak ennyi jut egy hétre

METRO

  A különféle szervezetek, a média újra s újra felvetik az élelmiszerpazarlás kérdését. Míg a FAO adatai szerint a világban minden 9. ember, és csak Magyarországon  körülbelül 10-15 ezer gyermek éhezik, valamint több százezren alultápláltak, addig az Európai Bizottság becslése szerint hazai viszonylatban évente kétmillió tonna - a háztartásokban 40 kilogramm - élelmiszer hulladék keletkezik. Van-e megoldás?

     Versenyben az idővel

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület 2005 óta foglalkozik azzal, hogy felkutassa a kereskedelmi forgalomba nem hozható, de minőségileg fogyasztható élelmiszereket és eljuttassa azokat a rászorulókhoz. Az Élelmiszerbank Magyarországon első sorban a nagy volumenű élelmiszermentéssel foglalkozik, évről évre nagyobb hatékonysággal. A szervezet  Áruházi Expressz Árumentés programjában például olyan boltokból érkező élelmiszereket oszt szét, amelyek szavatossága közeli lejáratú. A partnerszervezetek segítségével az átvett adományokat az Élelmiszerbank még a lejárati határidő előtt eljuttatja a rászorulókhoz.

  A fenti tényezők hatására indította el a METRO is a programját, amelynek során a még felhasználható élelmiszereket a nehéz körülmények között élőknek adományozza. 

Az Élelmiszermentés elnevezésű program keretében az áruházakból a lejárat közeli és esztétikai hibás termékeket - a Magyar Élelmiszerbank közreműködésével - a rászorulók kapják meg, így az élelmiszerek nem kerülnek megsemmisítésre. A METRO az eltelt 2 évben 573 922 kg  élelmiszert adott át az Élelmiszerbanknak, ezzel országszerte 43 000 rászorulónak jutatott friss élelmiszert.

A program keretében - az általános gyakorlattal szemben - a támogatásra adott termékek jórészt friss élelmiszerekből állnak, amelyekhez általában alig jutnak hozzá a rászorulók. Az áruház például halakat, tejtermékeket, húsokat, közöttük nagy számban megtalálható bio-, laktóz és gluténmentes élelmiszereket juttat el a hátrányos helyzetben lévőknek, ami azért különösen fontos, mert ezen élelmiszerek táp- és vitaminértéke jóval magasabb, mint a tartós élelmiszereké.

Az Adománykonvoj évente egy alkalommal szervezett látványos megmozdulás, amelyen a támogató élelmiszeripari és -kereskedelmi vállalatok végigvonulva Budapesten, kamionokon szállítják adományaikat az Élelmiszerbank központi raktárába. A szervezők minden év október 16-án, az Élelmezés Világnapján indítják útnak a konvojt, amellyel az éhezés elleni küzdelemre hívják fel a figyelmet.A  IX. Adománykonvoj akcióhoz az idén például a Famíliatészta Kft. is csatlakozott. A cég, amely a korábbi években is rendszeresen nyújtott támogatást egyesületeknek, gyermekotthonoknak, családsegítő szervezeteknek, most  390 kg száraztésztával járult hozzá  az akció sikeréhez.

Civílben is lehet

Az élelmezés világnapja alkalmából a Foodpanda egy tanulmányban gyüjtötte össze, mit tehetünk-tehetnénk civílben, a mindennapokban azért, hogy másoknak is meglegyen a napi betevője.  Az élelmiszer hulladékokkal, a felesleges felhalmozással kapcsolatban a vásárlók, fogyasztók, a családok felelősségére is felhívja a figyelmet. Ahhoz, hogy kevesebb étel menjen veszendőbe,elég egy kis időt szánni rá, hogy összeszámoljuk, mennyi élelmiszer megy veszendőbe csak a saját háztartásunkban, biztos, hogy így egy lépéssel közelebb kerülünk a tudatosabb élelmiszer felhasználáshoz. Tervezzünk és gondolkodjunk előre:csak azt vegyük meg, ami biztosan elfogy. Ha ennek ellenére mégis túlzásba vittük a felhalmozást, fagyasszunk le minden romlandó élelmiszert, amit nem tudunk időben felhasználni, és a főzést mindig a közeli lejáratú termékekkel kezdjük. Ha pedig a kész ételekből keletkezik maradék, elég egy kis kreativítás, hogy egy új fogást varázsoljunk belőle.   

Éttermi menü a nélkülözőknek

A tanulmány arra is felhívja a figyelmet, hogy jelenleg Magyarországon még nem egyértelmű az éttermi maradékok elszállítása, felhasználása jótékony célra. Jelenleg egy fejlesztési projekt keretében épp a korábban említett Élelmiszerbank Egyesület dolgozik azon, hogy a közeljövőben ez a terület is, túl a gyártók és kereskedők részéről elérhető élelmiszermennyiségen, bevonható legyen. Bár az európai szabályozás szigorú az előre elkészített, de fel nem használt fogások újrahasznosításával kapcsolatban, több külföldi példa is bizonyítja, hogy az éttermekkel való összefogásban is komoly potenciál van. Ilyen például a portugál DariAcordar projekt, melynek önkéntesei elérték, hogy a helyi jogszabályok finomodjanak és jól működő biztonsági standardokat kifejlesztve európai szinten is követendő programot valósítottak meg.

Kukából az asztalra: freegan életmód

Végül itt egy bizonyára bizarrnak tűnő alternatíva: a freeganek a maradék felhasználás legszélsőségesebb módjával élnek, módszereik követéséhez igazi elhivatottság szükséges. A freegan az ingyenes és vegán szavakból áll össze, a gyakorlatban pedig olyan mozgalmat takar, melynek hívei a „kukából” szerzik be a betevő falatot. A túlfogyasztó nyugati társadalom kritikusai a boltok, piacok környékén fogyasztható állapotban szemétbe kerülő élelmiszereket gyűjtik össze.