"Jelenleg azon dolgozunk, hogy a leginkább rászoruló hitelfelvevők számára a törlesztési idő első néhány évében megtartsuk a lakáshitel-kamathoz kapcsolódó adójóváírást" - mondta kedden Csabai Lászlóné, a kormány lakásügyi megbízottja. A bejelentés sokakat megnyugtathatott, főleg azután, hogy László Csaba pénzügyminiszter július közepén még az adójóváírás rendszerének teljes átalakításáról beszélt. Hasonlóan visszakozott a kormány a nyugdíjasok 53. heti járadék-kiegészítéséről is; míg korábban januárra halasztotta a kifizetést, múlt héten úgy döntött, idén decemberig megkaphatják pénzüket a nyugdíjasok. Sőt, Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője az özvegyi nyugdíj novemberi megemelésének ígéretével még meg is fejelte a kifizetésekről szóló jó hírt.
"Úgy tűnik, a kormány számos dolgot jelent be, de a döntések nincsenek mindig jól előkészítve" - mondta a hvg.hu-nak Vojnits Tamás, az OTP Bank Rt. makrogazdasági elemzője. Szerinte az utóbbi napok bizonytalanságot tükröző bejelentéseinek magyarázata az, hogy a kormány a lehetséges társadalmi konfliktusokat elkerülve próbálja a költségvetési hiány növekedését megállítani. De míg szerinte a Pénzügyminisztérium elszántságot mutat a költségcsökkentési tervek megvalósítására, a kormány politikai támogatása már korántsem olyan erős. "Egyértelmű, hogy kicsi a politikai akarat a költségvetési megszorítások véghezviteléhez" - ismerte el Nestor Barbara, a Commerzbank prágai központjának a magyar piaccal foglalkozó elemzője is. Szerinte a külföldi befektetők is érzik a kormány rövid távú kiadáscsökkentő programjának bizonytalanságait, és ezt fokozza, hogy egyelőre nem sokat tudnak a hosszabb távú tervekről.
Pedig nagy szükség lenne a határozottságra, hiszen július végére a költségvetés hiánya elérte a 602 milliárd forintot, ami az idei előirányzat több mint 72 százaléka. Bár a hiány júliusban alig növekedett, az előrejelzések szerint augusztusban újra rekordösszeggel nőhet a deficit, és év végére akár 100 milliárddal is túllépheti a nemrégiben felfelé módosított 904,3 milliárdos tervet.
A kiadások csökkentése helyett az adóbevételek emelésével stabilizálná a kormány a költségvetést, de a koalíciós huzavona miatt itt is nagy bizonytalanságba ütközik. A szocialisták elhalasztanák a személyi jövedelmadó (szja) új, 18, 26, illetve 38 százalékos adókulcstáblájának jövőre tervezett bevezetését, az SZDSZ viszont foggal-körömmel ragaszkodik a választási programjában szereplő jövő évi adócsökkentéshez. Míg az új szja-kulcsok bevezetésének elhalasztása nem jelent adóemelést, addig az általános forgalmi adó (áfa) mértékének tervezett megváltoztatása adóbevétel-növekedést hozhat. A Pénzügyminisztérium elképzelése szerint az általános kulcs 25-ről 23 százalékra csökkenne, a 12 százalékos áfa 15 százalékra emelkedne, és megszűnne az áfa-mentesség. Az elemzők szerint az adók emelése viszont csak rövidtávon mérsékelheti a költségvetés hiányát, hosszabb távon viszont drámaian ronthatja a gazdaság versenyképességét.