A Magyar Nemzeti Bank (MNB) meghúzta a vészféket - írta hétfői számában a Handelsblatt német gazdasági-pénzügyi lap, emlékeztetve arra, hogy a jegybank pénzügypolitikai tanácsa a múlt héten "sietve összehívott válságülésén, a forint további árfolyamegyengülését megakadályozandó" 9,5 százalékpontról 12,5 százalékpontra emelte az alapkamatot, "ami rekord a térségben".



A budapesti elemzőkre hivatkozó lap szerint a nemzeti bank kamatemelése azért volt ilyen drasztikus, mivel az MNB elnöke, Járai Zsigmond, aki közelebb áll a Fidesz polgári mozgalomban megtestesülő politikai ellenzékhez, mint a balliberális kormányhoz, föltehetően növelni akarta a kormányra nehezedő nyomást. "A központi bank sebezhetővé vált, mivel engedett a külföldi befektetők magasabb kamatokra vonatkozó kívánságának" - állapította meg a Handelsblatt budapesti elemzőkre hivatkozva. A lap közölte az Inter-Europa Bank egyik szakemberének véleményét, aki szerint "kedvezőtlen esetben az intézkedés további spekulációkat válthat ki, és ezzel együtt forintpapírok eladását okozhatja."



A Frankfurter Allgemeine Zeitung korábban azt írta, hogy "a magyar pénzügypolitika, amely cikcakkjaival már az év elején fejcsóválást váltott ki, és a nemzetközi spekuláció előtt jó nyerési esélyeket nyitott meg, ezúttal is, úgy tűnik, a spekulánsokat invitálja."



A londoni J.P. Morgan befektetési bank elemzői szerint a forintpiaci turbulencia valószínűleg eltart a jövő év elejéig, ami ismét próbára teszi az MNB elkötelezettségét az árfolyamkövető politika mellett, ezért az év végére nem elképzelhetetlen 15 százalékos jegybanki alapkamat sem. A bank egyúttal leszállította a magyar gazdasági növekedésre szóló előrejelzését. A J.P. Morgan saját elemzése szerint a kamatemeléssel valószínűleg sikerült csökkenteni a teljes körű valutaválság veszélyét, de a piac rövid távon jó eséllyel ingatag marad.