Kína két éve, a Világkereskedelmi Szervezethez (WTO) történő csatlakozása után kötelezte el magát a bankszektor megnyitása mellett. Ennek értelmében külföldi bankok mostantól összesen 13 nagyvárosban bonyolíthatnak helyi valutában üzleteket, és a Kínában működő külföldi vállalatokon és magánszemélyeken kívül kínai vállalatokkal is üzletelhetnek. Újdonság az is, hogy a külföldi befektetőknek ezentúl 20 százalékos tulajdoni részesedésük lehet egy-egy kínai bankban, az eddigi 15 százalék helyett.



Mindeközben Kína négy állami kézben lévő óriásbankját továbbra is nyomasztja a kétes kintlévőségek óriási aránya: hitelállományuk ötöde (240 milliárd dollárnak megfelelő jüan) olyan kölcsön, ami behajthatatlan, de legalábbis kevés remény van visszafizetésükre. A hiteleket elsősorban veszteségesen működő állami vállalatok vették fel. A négy nagy állami bank – köztük a Bank of China – ugyanis a kormány utasítására kénytelen volt a korábbi években számukra kölcsönöket folyósítani, függetlenül e vállalatok pénzügyi helyzetétől, illetve menedzsmentjük teljesítményétől. Mivel a négy nagy bank rendelkezik a kínai banktőke 56 százalékával, sanyarú helyzetüket az egész bankszektor megsínyli.



A Kínában működő 62 külföldi bank teljes vagyona a piac 1,4 százalékát teszi ki. A külföldi pénzintézetek a devizahitel-piac 13 százalékát mondhatják magukénak. Elemzők szerint Kína lakossági bankpiaca Japán és Dél-Korea után a harmadik legnagyobb lesz Ázsiában az évtized végére.