Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője szerint a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa által elhatározott múlt heti alapkamat-emelés hátterében a spekulációs jelenségek, az elmúlt egy év következetlenségei, a monetáris és a kormányzati gazdaságpolitika összehangolatlansága áll. A döntés alkalmas arra, hogy fékezze a gazdaságot, több tízmilliárd forinttal növelje a jövő évi kiadásokat - mondta a szabad demokrata frakcióvezető, aki szerint ugyanakkor a magyar gazdasággal kapcsolatban nincs ok a pánikra. A fél évvel ezelőtti kiigazításnak köszönhetően megindultak a pozitív folyamatok, nő a feldolgozóipar termelése, beruházása, javul a versenyképesség, nő a foglalkoztatottság, élénkül az export és a tőkebeáramlás - összegezte a gazdaságról alkotott képet Kuncze. A kormányzatnak és a jegybanknak viszont kötelessége összehangolni a monetáris politikát - jelentette ki az SZDSZ elnöke.



Varga Mihály, a Fidesz-kormány pénzügyminisztere viszont arról beszélt, hogy a jövő évre elfogadott központi költségvetéstől és az új adótörvényektől nem várható a versenyképesség növekedése. Varga azt vetette a kormány szemére, hogy a múlt pénteki MNB-döntés után a nyilvánosság előtt kellett volna számot adnia arról, mi történt a gazdasággal, mi történt a forinttal. Pénteken a forint drámaian meggyengült. A külföldi befektetők jelzése egyértelmű: az eddigi áron nem hajlandók finanszírozni a gazdaságpolitika koncepciótlanságát – közölte a volt pénzügyminiszter.



Varga szerint a kormány által a nyáron bejelentett kiadáscsökkentést a minisztériumok "elszabotálták", nőtt a deficit, jövőre pedig emelkednek az adóterhek. A külföldi befektetők is észreveszik a folyamatokat, hogy a kormány egyre több forrást von el, a nemzetgazdaság túlköltekezik - tette hozzá. Hiányzik a beruházók bizalma, a gazdaságpolitika hiánya pedig pénteken 80 milliárd forintjába került az országnak - mondta Varga Mihály.



A Pénzügyminisztérium politikai államtitkára kijelentette, reményeik szerint a magas jegybanki alapkamat csak rövid ideig lesz életben, mert árt az országnak. Veres János szerint a spekulációs jelenségek alapot adhattak az MNB döntésére, a reálfolyamatok azonban nem. A spekulációs várakozásra okot adott az, hogy nincs meg a teljes összhang a kormány és a jegybank gazdaságpolitikája között, illetve az európai uniós csatlakozás előtt ezek az utolsó hónapok, amikor ilyen jellegű spekulációkkal pénzt lehet keresni – mondta Veres. (MTI)