Az adózás előtti eredmény 67 milliárd forinttal nőtt egy év alatt, elérte a 192 milliárd forintot. A szektor jövedelmezősége a harmadik negyedévben tovább javult, a tőkejövedelmezőség 25,76 százalékot ért el.



Szepesi hangsúlyozta, hogy a negyedik negyedévben az állampapírok csökkenő árfolyama miatt a bankok várhatóan jelentősebb nem realizált árfolyamveszteséget könyvelnek el, így nyereségük ebben az időszakban nem nő olyan intenzíven, mint korábban.



A bankszektor mérlegfőösszege szeptember végén elérte a 11.884 milliárd forintot, ami 16,6 százalékkal magasabb a tavalyi év véginél. Az első kilenc hónapban mintegy 1.700 milliárd forint volt a mérlegfőösszeg-növekmény, az új forrásbevonás döntő részét a hitelezés, különösen a lakáshitelezés felfuttatására fordították a hitelintézetek. A hitelek jóval nagyobb ütemben nőttek, mint a betétek, ezért a betét/hitel mutató a tavaly év végi 109,2 százalékról 90,2 százalékra csökkent.



Szepesi ismertette, hogy a lakossági hitelezés dinamikája a harmadik negyedévben sem tört meg, a fokozott hitelkeresletet a támogatások további szigorításától való félelem tartotta fenn és jelentős volt a folyószámla-hitelezés, valamint a fogyasztási célú hitelezés is. Mindez azonban nem okozta a portfólió minőségének romlását - tette hozzá a főosztályvezető.



A lakáshitelek kilenc hónap alatt 74,6 százalékkal 520,2 milliárd forintra növekedtek. A háztartások hiteligénye meghaladta a vállalkozások 573 milliárd forintos hitelállomány-növekedését. A háztartások nettó betételhelyező pozíciója jelentősen, a 2002 végi 2.185 forintról 1.754 milliárd forintra csökkent. (MTI)