„Ha hétfő, akkor megint nagyot esik a dollár” – foglalta össze év végi kommentárjában a decemberi pénzpiaci eseményeket a CNN Money. Egy euróért december 30-án ugyanis már több mint 1,251 dollárt kellett fizetni, ami az alig egy héttel korábban beállított 1,245 dolláros rekordárfolyamot múlta alul. A dollár a japán jenhez képest is alacsonyabban állt az év végén, a fonthoz viszonyított árfolyama pedig az utóbbi 11 év legalacsonyabb szintjét érte el. Az amerikai pénz egész évben közel 20 százalékot vesztett értékéből az euróhoz viszonyítva, tette hozzá a CNN Money.

A dollár december végi gyengülésében beszámolók szerint közrejátszott a Washington államban nemrégiben felfedezett kergemarha-kór, illetve Amerika általános biztonsági készültségének fokozása is, amelyet az újabb lehetséges terrortámadásokról érkező hírek tettek szükségessé. Az igazi gond – és az árfolyamgyengülés igazi oka - elemzők szerint viszont az, hogy az Egyesült Államok költségvetési hiánya és külkereskedelmi deficitje továbbra is igen magas, ami bizalmatlanságot szül a gazdaságot befektetéseikkel finanszírozó külföldi befektetők között. A befektetők pedig odébb állhatnak: a jövőre prognosztizált globális fellendüléssel leginkább Ázsiába érkezhet a legtöbb tőke, ahol a várható kamatváltozások miatt aránylag nagyobb megtérülés remélhető.

A gyenge dollár ugyanakkor egyelőre jó hír az amerikai gazdaságnak, mert az exportpiacokon olcsóbbá váló amerikai termékek iránti kereslet növekedése miatt többet termelnek a hazai vállalatok, és ezáltal növekszik a munkahelyek száma is. A gazdasági elemzők többsége az amerikai GDP 5 százalékos növekedésével számol 2004-ben, a legnagyobb ottani tőzsdeindexek pedig – a hagyományos karácsonyi ralli közben – rég nem látott magasságokban tanyáznak. Nem is csoda: egyes becslések szerint a Wall Street legnagyobb vállalatainak összesített profitja 22 százalékkal nőtt 2003-ban. Az emelkedés jövőre pedig a 15 százalékot is elérheti.

Európában viszont sokan aggódnak a dollár gyengülése miatt, ami ott az euró erősödésében és az export drágulásában tükröződik. Az olasz kormányfő december végén egyenesen úgy fogalmazott, hogy ha ezt előre tudják, az olaszok be sem léptek volna az eurózónába. „Az euró egyre inkább felértékelődik a dollárral szemben, ami az Európai Unió összes gazdaságát bünteti” – idézi az EUobserver Silvio Berlusconit, aki szerint a saját pénzneméhez ragaszkodó országok – köztük Nagy-Britannia is – az eurózónáénál magasabb gazdasági növekedéssel büszkélkedhetett 2003-ban.

Pedig idén már az eurózóna gazdasága is növekedésnek indult: véget ért a recesszió Németországban, Olaszországban és Hollandiában, ami az Economist Intelligence Unit (EIU) előrejelzése szerint hozzájárul ahhoz, hogy a 2003-as 0,4 százalék után jövőre 1,8 százalékkal bővüljön a zóna GDP-je. Ezt a bimbózó növekedést törheti le az erős euró, hacsak a frankfurti Európai Központi Bank (EKB) nem fékezi meg a túlzott erősödést egy jól irányzott intervencióval. Számos elemző máris az irányadó európai kamatszint csökkentését várja, bár egyesek szerint az EKB nem fog beavatkozni, amíg a dollár árfolyama el nem éri az 1,35-ös szintet.

A zöldhasú árfolyama hamar a kritikusnak tekintett szintre eshet. A valutapiacok idei tendenciái az EIU szerint ugyanis 2004-ben is folytatódnak: a növekvő amerikai költségvetési deficit és a romló külkereskedelmi mérleg miatt jövőre tovább gyengülhet a dollár. Az EIU londoni elemzői szerint egy euróért várhatóan 1,30 dollárt kell fizetni akár már az első félév során.