Magyarország, Lengyelország és Szlovákia célul tűzte ki ugyan, hogy 2008-ban kíván csatlakozni az euró zónához, ez azonban ma már aligha tűnik elérhető célnak, jóval inkább a Csehország által kitűzött 2010-es dátum. Ciprus, Málta, Szlovénia és a Balti országok viszont - amelyek valutáik árfolyamát máris az euróhoz kötötték - teljesíteni tudják a 2008-as euró csatlakozási dátumot - írja a Financial Times (FT).

Különösen megnehezíti az eurócsatlakozást az a tény, hogy a csatlakozó országoknak mozgó célpontra kell lőniük, Németország és Franciaország ugyanis gyakorlatilag felrúgta a stabilitási és növekedési paktumot, amely most maga is alapos átalakítás előtt áll. Alig másfél éve a legambíciózusabb csatlakozó országok még azt remélték, hogy 2006-2007-re csatlakozni tudnak az eurózónához, ám időközben ráébredtek, ehhez több időre lesz szükségük. Ezt erősítette meg a magyarországi gazdasági zűrzavar, ami január elején László Csaba pénzügyminiszter menesztésében kulminált.

Az FT idézi Surányi Györgyöt, aki jelenleg az Intesa BCI bankcsoport regionális igazgatója. a volt jegybankelnök veszélyesnek tartaná, ha Magyarország túl hamar kötné valutáját az euróhoz. Piaci árfolyamon számítva Magyarországon az egy főre jutó jövedelem 7 ezer euró; ugyanez vásárlóerő paritáson számolva 13 ezer euró, ami súlyos torzulásokra utal. A volt jegybankelnök szerint a csatlakozás kritériumai is átalakításra szorulnak: nem a költségvetési hiányt, hanem a fizetési mérleg hiányát kellene maximálni. Azok az országok ugyanis, ahol jelentős hazai megtakarítások vannak, nagyobb költségvetési deficitet tudnak finanszírozni. A gyors gazdasági fejlődést produkáló csatlakozó országok viszont a maastrichti kritériumokban előírtnál nagyobb inflációt is elbírnak.

Az Európai Központi Bank (EKB) vezetői, Surányihoz hasonlóan, arra figyelmeztetnek, hogy a csatlakozó országokat nem akkor kellene radikális költségvetési megszorításokra kényszeríteni, amikor az EU-csatlakozás finanszírozásával vannak elfoglalva. Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke ugyanakkor óvott az elsietett lépésektől, szerinte a csatlakozó országoknak nem elég elérniük a konvergencia-kritériumokat, fenn is kell tudniuk tartani a pénzügyi fegyelmet, mielőtt arra vállalkoznak, hogy az eurózónához csatlakoznak. Leszek Balczerowicz lengyel jegybankelnök eltérő véleményéről is hírt ad az FT. Szerinte a maastrichti kritériumokat nem szabad felrúgni, a csatlakozó országoknak pedig mielőbb be kellene lépniük az eurózónába is. Így tudják ugyanis sínen tartani a gazdasági reformokat.

A Fitch londoni hitelminősítő társaság legújabb jelentése a stabilitási paktumot máris halottnak nyilvánítja. Jóllehet már tavaly valószínűsítette: Franciaország és Németország 2004-ben is átlépi a stabilitási paktumban megszabott deficit-határt, a legkedvezőbb, "AAA" fokozatú szuverén adósi besorolást adta a két országnak. A Fitch szerint jó kompromisszum lenne, ha az EKB vállalná a kamatszint csökkentését, cserében a tagországok szigorúbb költségvetési politikát folytatnának; ez, ráadásul, a növekedést is elősegítené az eurózóna tagországaiban.