A forint pénteken délután a délelőtti 267,5 eurós mélyponthoz képest tovább gyengült, délutánra kevés híján benézett a 269 forint/eurós határ fölé is, 268,9 forint/eurón azonban megállt. A spekulánsok most egyébként is forintgyengülésre játszanak, annak ellenére, hogy a magyar fizetőeszköz már most sem túl erős. Úgy tűnik a 2003 első félévében nem tanulták meg a leckét, amikor az erős forint mellett a további forinterősödésre számítottak, és ezen igen sokat veszítettek - mondta a hvg.hu-nak Szabó Zoltán, az Erste Befektetési Rt. kereskedője. Pénteken a külföldi bankok folytatták a forinteladásokat.



A piacot uraló rossz hangulaton még Draskovics Tibor kijelölt pénzügyminiszter mai nemzetközi sajtótájékoztatón elmondott szavai sem tudtak enyhíteni.



A nemzeti valuták áresése az egész térségre kiterjed. A zloty csütörtökön elért történelmi mélypontjáról tápászkodott fel péntek délelőtt. A csütörtöki esését a lengyel kisebbségi kormány kiadáscsökkentési terveinek parlamenti elfogadásával kapcsolatos aggodalmak okozták. A zloty/euró péntek délelőtt 4,8534 volt a csütörtöki késői 4,8707 után.



Az elemzők többsége nem számít arra, hogy a magyar jegybank a hétfőn változtatna az alapkamaton, de a hangulat egyre inkább a kamatemelés irányába mutat - mondta a hvg.hu-nak Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. elemzője.



„Kamatemelésszag van a levegőben” - nyilatkozták elemzők a Napi Gazdaságnak. A megkérdezett szakemberek szerint a jegybank addig nem lép, amíg nem ismeretesek a megtakarítási program részletei (ezt a kormány február 25-én tárgyalja), illetve amíg több, a fundamentumokra vonatkozó adat nem áll még rendelkezésre. Valamint amíg az MNB február 23-án közzé nem teszi a következő inflációs jelentést. Csökkentés szóba sem jöhet, a várakozások viszont lassan-lassan mintha az emelés irányába mozdulnának el.



Ha az euró 275-285 forint közé erősödne, és hosszabb ideig ott ragadna, nem kizárt hogy az MNB a kamatemeléshez nyúlna. Ha a 290 forint/eurós határt is tartósan átlépné, akkor viszont drasztikus, akár három százalékos kamatlépés sem kizárt - tette hozzá Török.



Ebbe az irányba mutatnak a Járai Zsigmond jegybankelnök elemzőkkel elköltött csütörtöki munkaebédjén elhangzottak is. Járai egyértelművé tette, hogy az MNB szilárdan elkötelezett a 2005-ös inflációs cél teljesítése mellett, felhívta a figyelmet az inflációs veszélyekre és hangsúlyozta, hogy a jegybank minden eszközzel az inflációs cél teljesítésére törekszik. A jegybank nem kommunikál árfolyamcélokról, illetve -kívánalmakról, ám a forint kurzusa ebben kulcsszerepet kap - jelentette az MTI.



Az elemzők szerint az MNB ismét deklarálta, hogy megszűnt az árfolyamcél. A beszélgetésen résztvevő közgazdászok úgy vélik, a jegybank a rövid távú, néhány hetes árfolyammozgásra a jövőben nem reagál, de nem lehet tudni, hol húzódik a tűréshatár. A jegybank erre az évre nem tűz ki inflációs célt, a jövő év decemberére meghatározott 4 százalékból viszont nem kíván engedni. Hozzátették, véleményük szerint az MNB ugyan csak 2004-re kalkulálta az áfa-emelésből adódó áremelési lökést, így ha annak hatása jövőre is érvényesül, akkor a kamatok alakításával kívánja a 2005. decemberi inflációs célt biztosítani. A jelenlegi jegybanki alapkamat csökkentése az elemzők szerint csak akkor jöhet szóba, ha felgyorsul a tőkebeáramlás.