Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Pénzügyi visszaélés lelepleződése keseríti az alig két hónapja hivatalában levő Paul Martin kanadai miniszterelnök napjait. A közpénzek illegális felhasználásának botránya rossz előjel a kormányzó Liberális Párt számára a tavasszal esedékes választásokra. 48 százalékról egyetlen hónap alatt 39-re esett vissza a párt támogatottsága a The Globe and Mail című kanadai lap által a hét végén közölt közvélemény-kutatási eredmények szerint.
A botrány tárgya 100 millió kanadai (75 millió amerikai) dollár, amelyből a kanadai államszövetséghez tartozást kellett volna népszerűsíteni az elszakadásra hajlamos, francia ajkú Québec tartományban 1997 és 2001 között. A feladathoz biztosított 250 millió kanadai (187,5 millió amerikai) dollárból 100 milliót olyan reklám-, illetve pr-cégeknek utalt át a kormány tiszteletdíj és jutalék gyanánt, amelyek semmiféle munkát nem végeztek a québeci kampányban, viszont szoros kapcsolatban állnak a kormányzó liberálisokkal. Akkor még Martin elődje, Jean Chrétien volt a miniszterelnök, de Martin ült a pénzügyminiszteri székben.
Martin váltig állítja, hogy nem tudott semmit az ügyről. Nem vádolta meg nyíltan Chrétient, de utalt arra, hogy "közismerten" rossz viszonyban volt az előző kormányfő közvetlen környezetével. Azt mindazonáltal elismerte, hogy az akkori kormány minden tagja, így ő maga is politikai felelősséggel tartozik az ügyért.
Az ellenzéket nem győzte meg a kormányfő mentegetőzése. Az ellenzék szószólói szerint Martinnak pénzügyminiszterként tudnia kellett a közpénzek törvénytelen felhasználásáról. Sőt, azt is állítják ellenzéki politikusok, hogy Martinnak személyes haszna is származott az ügyből, amikor volt cége, a Steamship Lines is részesült az eltérített dollárokból.
A botránnyá dagadó ügyet Sheila Fraser, a kanadai számvevőszék elnöke nyomozta ki és hozta nyilvánosságra. Martin kormányfő szigorú vizsgálatot ígér; már ki is nevezett egy vizsgálóbizottságot, és ügyvédeket is megbízott a törvénytelenül átutalt pénzek visszaszerzésével. (MTI)
A botrány tárgya 100 millió kanadai (75 millió amerikai) dollár, amelyből a kanadai államszövetséghez tartozást kellett volna népszerűsíteni az elszakadásra hajlamos, francia ajkú Québec tartományban 1997 és 2001 között. A feladathoz biztosított 250 millió kanadai (187,5 millió amerikai) dollárból 100 milliót olyan reklám-, illetve pr-cégeknek utalt át a kormány tiszteletdíj és jutalék gyanánt, amelyek semmiféle munkát nem végeztek a québeci kampányban, viszont szoros kapcsolatban állnak a kormányzó liberálisokkal. Akkor még Martin elődje, Jean Chrétien volt a miniszterelnök, de Martin ült a pénzügyminiszteri székben.
Martin váltig állítja, hogy nem tudott semmit az ügyről. Nem vádolta meg nyíltan Chrétient, de utalt arra, hogy "közismerten" rossz viszonyban volt az előző kormányfő közvetlen környezetével. Azt mindazonáltal elismerte, hogy az akkori kormány minden tagja, így ő maga is politikai felelősséggel tartozik az ügyért.
Az ellenzéket nem győzte meg a kormányfő mentegetőzése. Az ellenzék szószólói szerint Martinnak pénzügyminiszterként tudnia kellett a közpénzek törvénytelen felhasználásáról. Sőt, azt is állítják ellenzéki politikusok, hogy Martinnak személyes haszna is származott az ügyből, amikor volt cége, a Steamship Lines is részesült az eltérített dollárokból.
A botránnyá dagadó ügyet Sheila Fraser, a kanadai számvevőszék elnöke nyomozta ki és hozta nyilvánosságra. Martin kormányfő szigorú vizsgálatot ígér; már ki is nevezett egy vizsgálóbizottságot, és ügyvédeket is megbízott a törvénytelenül átutalt pénzek visszaszerzésével. (MTI)
