Az olajpiac szereplői aggódnak az olajtermelő kapacitások szűkössége miatt, miután három fontos termelő országban, Irakban, Venezuelában és Oroszországban is súlyos politikai gondok vannak.



Irakban nemrég még napi 1,7 milliárd hordó olajat termeltek ki, az erőszak kiújulása után azonban már csupán napi 900 ezer hordó kerül a piacra, közölte nem hivatalosan az OPEC.



Venezuelában, a világ hatodik legnagyobb olajexportőrénél, az ellenzék nem hajlandó részt venni a - Chavez elnök leváltására irányuló, ám az elnök hivatalban maradását eredményező - népszavazás voksainak ellenőrzésében, így nem világos, hová vezetnek a politikai ellentétek.



Oroszországban a Jukosz-ügy borzolja a kedélyeket, a Jukosz korábbi tulajdonosai ellen folyó, politikai indíttatású per ugyanis veszélyezteti a napi 1,7 millió hordó olajat kitermelő cég működését.



Súlyosbítja a helyzetet, hogy az Egyesült Államok energiaügyi minisztériuma szerdán bejelentette: az amerikai olaj- és gázolaj-készletek csökkentek, Kína és India és a többi fejlődő ország pedig sokkal több olajat importált, mint tavaly.



A kőolaj egyre magasabb világpiaci ára azzal is magyarázható, hogy a magas energiaköltségek ellenére sem lanyhul a kőolaj iránti erős keresletnövekedés Kína és India részéről.



Kora délután a nyugati féltekén irányadó amerikai West Texas Intermediate (WTI) könnyűolajfajta a legközelebbi, szeptemberi határidőre hordónként 47,95 dollár volt, 68 cent drágulással.



Ugyanekkor az északi-tengeri Brent könnyűolaj referenciatípus a legközelebbi, októberi határidőre hordónként 43,78 dolláron állt a londoni Nemzetközi Olajtőzsdén (IPE), 75 centtel volt drágább a szerdai zárónál.



Legnagyobb olajexportőrök



(millió tonna naponta)



1. Szaúd-Arábia 8,38



2. Oroszország 5,81



3. Norvégia 3,02



4. Irán 2,48



5. Egyesült Arab Emírségek 2,29



6. Venezuela 2,23



Forrás: az Egyesült Államok energiaügyi minisztériuma, 2004. június



A Forbes elemzése a magas olajárakról