Kiss Péter még az MSZP miniszterelnök-jelölő szerdai kongresszusa előtt azt érzékeltette, hogy Draskovicsnak és költségvetési megszorításokat ígérő politikájának nincs feltétlenül helye a kormányában. Gyurcsány ezzel szemben a már a megmérettetés előtt jelezte, hogy megtartaná Draskovicsot, amivel maga mellé állította a külföldi sajtó, a piacok és a befektetők szimpátiáját, akik a Draskovicsban látják a költségvetési hiány kordában tartásának garanciáját.

Draskovics további jövőjéről jelenleg legalább két feltevés áll egymással szemben. Egyik szerint Draskovics egyértelműen Medgyessy embere, ezért nem lenne meglepő, ha az új miniszterelnök - a költségvetés elfogadása után - megválna tőle. Ez azonban nem hozna észrevehető változást, mert Draskovicshoz hasonló karakterű pénzügyminisztert állítna a helyére – véli Török Gábor politológus. A Magyar Hírlap már az esetleges utód nevét is megszellőztette, Veres János pénzügyminisztériumi államtitkár személyében.

A másik álláspont szerint a szocialista pártban nem állandó szövetségek, hanem állandó érdekek vannak. Ahogyan Gyurcsány Medgyessy stratégiai tanácsadójából a miniszterelnök fő ellenlábasa lett, úgy Draskovics is minden további nélkül átalakulhat Medgyessy emberéből „gyurcsányistává”. A miniszterelnök-jelölő kongresszuson alulmaradt pártvezetés emberei pedig mintha kezdenék megkedvelni a pénzügyminisztert. Egyikük a kongresszus után nyilatkozva, a stabilitás fontosságát hangsúlyozva lényegesnek tartotta Draskovics megtartását.

Egy dolog mindenesetre elgondolkodtató. Gyurcsány Ferenc mellett feltűnően nagy számban sorakoztak fel a szocialista vezetésű települések polgármesterei, akik a Medgyessy-kormány pénzügyminiszterei, László Csaba és Draskovics Tibor idejében mostohagyerekeknek számítottak, a megszorító intézkedések tetemes részét nekik kellett lenyelniük. „Tarthatatlan, hogy a településeknek maguknak kell kigazdálkodniuk a központilag „megajánlott” béremeléseket a közszférában - mondta egyikük a hvg.hu-nak.

Támogatói ismeretében nem meglepő, hogy bár a Gyurcsány-gazdaságpolitika körvonalai még vázlatosak, egy dolog már kirajzolódni látszik: a települések több pénzt kapnak majd. Gyurcsány már pénteken azt nyilatkozta: a régióknak önálló fejlesztési forrásokat, a kisebb településeknek a nagyobbakhoz hasonló esélyeket kíván biztosítani. "Túl sokat beszélünk az államról. Én határozottan a települések felé szeretnék fordulni" – ígérte. Gyurcsány a Népszabadságnak nyilatkozva kiemelte: véleménye szerint a településeken, a városokban és a falvakban van a modern baloldali és liberális politizálás döntő terepe.

A hivatalba lépésre váró miniszterelnök jövendő gazdaságpolitikájának körvonalait úgy vázolta fel, hogy a gazdasági növekedésből kell finanszírozni az igazságosabb elosztást. Gyurcsány elmondta: jelenleg a gazdasági növekedés négy százalék felett van Magyarországon, és ezt "ezen a szinten vagy picit magasabban lehet stabilizálni". Ez a növekedés évente 800-900 milliárd forint új jövedelmet generál, ami lehetőséget teremt arra, hogy az ország egyensúly felé haladjon, "ne költsünk sokkal többet, mint amennyink van (...) és még mindig maradjon elegendő pénz, hogy dinamizáljuk a társadalompolitikát".

A társadalmi igazságtalanságok csökkentését szolgáló törekvéseiről annyit közölt: azt tekinti baloldali politikának, amely megszünteti azokat a döntően strukturális és intézményi viszonyokat, amelyek eredményeként a legfontosabb közös javakból, így az egészségügy, a tudás vagy a kultúra területén "éppen azoknak jut több, akiknek egyébként is több van". „Ezek a viszonyok évtizedek alatt alakultak ki és rögződtek, és nagyon sok érdek is kötődik fenntartásukhoz” – mondta. Nem több évtized, de nem is egy-két év alatt lehet lebontani ezeket a viszonyokat, ugyanakkor "világosan kell üzenni Magyarországnak, hogy a szocialisták és a szabad demokraták kormánya ezt meg fogja tenni - nyilatkozta Gyurcsány Ferenc.