A elmúlt költségvetési időszakban a gazdasági alapok által nem indokolt magas reálkamatszint korlátozta a gazdaság növekedési potenciáljának kihasználásában – irányítják kritikájuk élét a jegybank felé a Pénzügyminisztérium szakértői zárszámadási törvénytervezetben. Az alacsony GDP-növekedési ütemmel, valamint a növekvő fizetésimérleg-hiánnyal és államadóssággal szemben a reálfolyamatok már kedvezően alakultak az elmúlt év második felében. A tárca önkritikát is gyakorolt, elismerte ugyanis, hogy az évközi korrekciók nem bizonyultak elégségesnek a deficitcél betartásához – írja a Napi Online.



Mind az MNB-nek szánt bírálat, mind az önkritika indokoltnak tűnik annak fényében, hogy a Pénzügyminisztérium szerint a szeptemberi hiány 10 milliárd forint lesz, mellyel az éves előirányzat 99,5 százaléka már az első kilenc hónapban teljesül. Az utolsó félévben a PM eddigi elképzelései szerint egyensúlyban lenne az államháztartás.



A többlethiány mértéke ezzel szemben várhatóan legalább 70 milliárd forint lesz – írja a Népszabadság. A többlet-hiányból legnagyobb részt a tervektől 30 milliárd forinttal elmaradó ÁFA bevételek tehetik ki, a kamatkiadások 20 milliárdos mínuszt jelentenek, és a nyugdíj-kiadások is nagyobbak lesznek a vártnál. A kamatkiadásokat a tartósan magas jegybanki alapkamat és az ehhez kapcsolódó magasabb állampapírpiaci hozamszint okozta költségek (illetve az ennek nyomán magasabb kiadások az államilag támogatott lakáshiteleknél), illetve a törvényileg előírt novemberre várható nyugdíjkiegészítés többletköltségei jelentik – írja a portfolio.hu.