Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Az EOS Gallup felmérés szerint a május óta EU-tag tizek polgárainak csupán 50 százalékát érdekli egyáltalán az euró bevezetésének kérdése. A ciprusiakat foglalkoztatja legjobban, 72 százalékukat érdekli ez a téma, második helyen a magyarok állnak 68 százalékkal, míg a letteknél csak 41 százalékát hozza lázba a közös fizetőeszköz.
A megkérdezettek 44 százaléka úgy véli, hogy a közös valuta bevezetése pozitív következményekkel jár országa számára, míg ennek ellenkezőjét 41 százalék állítja. A magyarok esetében a megkérdezettek 54 százaléka lát pozitívumot az euróban, 32 százaléknyian vélekednek ezzel ellentétesen.
A kutatásban megkérdezettek 45 százaléka úgy véli, hogy az euró bevezetése személyes életére rossz hatással lesz, 40 százalék viszont sorsa javulását várja. A magyarok esetében 51 százalék pozitív, míg 31 százalék negatív hatásra számít.
A megkérdezettek 39 százaléka szerint a nemzeti valuta kicserélése a nemzeti identitás elvesztéséhez vezet. A magyar válaszadók esetében ez az arány mindössze 24 százalék.
A válaszadók 40 százaléka szerint az eurót minél később kellene bevezetni, és csupán 19 százalékuk mondja azt, hogy minél hamarabb. A magyarok nagy része „kevés idő elteltével” vezetné be a közös európai valutát. Az euró bevezetésével kapcsolatban a legnagyobb félelem az, hogy nő az infláció, s a valutaváltás a kereskedőknek visszaélésre ad lehetőséget.
A megkérdezettek 47 százaléka „európaibbnak” érezné magát az euró bevezetését követően, míg 45 százalékuk nem osztják ezt az érzést. (euro.hu)
A megkérdezettek 44 százaléka úgy véli, hogy a közös valuta bevezetése pozitív következményekkel jár országa számára, míg ennek ellenkezőjét 41 százalék állítja. A magyarok esetében a megkérdezettek 54 százaléka lát pozitívumot az euróban, 32 százaléknyian vélekednek ezzel ellentétesen.
A kutatásban megkérdezettek 45 százaléka úgy véli, hogy az euró bevezetése személyes életére rossz hatással lesz, 40 százalék viszont sorsa javulását várja. A magyarok esetében 51 százalék pozitív, míg 31 százalék negatív hatásra számít.
A megkérdezettek 39 százaléka szerint a nemzeti valuta kicserélése a nemzeti identitás elvesztéséhez vezet. A magyar válaszadók esetében ez az arány mindössze 24 százalék.
A válaszadók 40 százaléka szerint az eurót minél később kellene bevezetni, és csupán 19 százalékuk mondja azt, hogy minél hamarabb. A magyarok nagy része „kevés idő elteltével” vezetné be a közös európai valutát. Az euró bevezetésével kapcsolatban a legnagyobb félelem az, hogy nő az infláció, s a valutaváltás a kereskedőknek visszaélésre ad lehetőséget.
A megkérdezettek 47 százaléka „európaibbnak” érezné magát az euró bevezetését követően, míg 45 százalékuk nem osztják ezt az érzést. (euro.hu)
