hvg.hu: A Budapesti Értéktőzsdét nemrégiben vásárolta fel a bécsi börzét is tagjai között tudó osztrák befektetői csoport, az így kialakult szövetség pedig most a varsói értéktőzsdére vetett szemet. Hogyan értékelné a Bécs-Budapest-Varsó tőzsdei csoport piaci esélyeit? Milyen előnyöket kínálhat ez a lehetséges szövetség a többi európai csoporthoz képest?

Paul Arlman: Budapest részéről döntő lépés volt, hogy korábban csatlakozott a német és osztrák piacon is használt Xetra kereskedési rendszerhez, ezzel a kereskedők hozzáférést kaptak a frankfurti piac papírjaihoz is. A Xetrával jobb lehetőségek nyílnak, egyébként pedig nem Bécs az „ablak” a világra, hanem a sokkal nagyobb frankfurti piac. A varsói tőzsde privatizációjával kapcsolatos döntés kulcsfontosságú, de csak akkor érheti meg Bécset választani a kérők közül, ha ez a Xetra melletti közvetett elkötelezettséget is jelenti. De vigyázat: ha a Bécs-Budapest-Varsó csoport létrejöttét csak az osztrák tagok (például az Erste Bank, a Bank Austria és az RZB) szándékával indokolják, akkor fenáll a veszélye, hogy hosszú ideig megmaradnak a régi pletykák, illetve piaci vélemények, amelyek szerint a bécsi piac (és a budapesti és varsói is) nem más, mint egy „bennfentes party”.

A régió tőzsdéinek konszolidációja már egy ideje napirenden van, de az első felvásárlások és összeolvadásokra csak a közelmúltban került sor. Szükség van-e a kis börzék konszolidációjára ahhoz, hogy ezek a tőzsdék méretük ellenére is talpon maradhassanak? Mik az előnyei és hátrányai egy nagyobb tőzsdeszövetséghez való csatlakozásnak?

Nem feltétlenül a konszolidáció az elsődleges cél. A legfontosabb, hogy a tőzsdék leszorítsák a működés állandó költségeit, amelynek csak egyik módja lehet a más tőzsdékkel való bármilyen szintű együttműködés. A nagyobb piacokhoz való csatlakozás a kisebb országok tőzsdéinek (például az ír, portugál vagy dán piacoknak) „ablakot” nyithat a világra, és egyszerű csatlakozási pontot kínálhat az egymás piacaitól fizikailag is távol dolgozó befektetőnek és kereskedőknek. Persze a hazai ellenőrzést ilyen esetben elvesztik a tőzsdék, de az effajta „kontroll” fenntartása ma már elavult stratégiának tűnhet. Ennek ellenére fontos, hogy maradjon meg a helyi jelenlét, illetve megtartsák a helyi kibocsátók és befektetők hozzáférését a helyi nyilvános értékpapírpiachoz.

A közép-európai és balti országok tőzsdéi a legtöbb európai és tengerentúli börzénél is jobban szerepeltek az utóbbi időben. Mi állhat az átlagnál nagyobb emelkedés mögött? Mekkora növekedési potenciálja van még ezeknek a piacoknak?

Nem csodálkozhatunk az emelkedésen, hiszen nagy a kereslet a befektetők részéről, de aránylag kevés a megfelelő befektetési lehetőség. A régió országainak EU-csatlakozásával az üzleti környezet és a befektetések feltételeinek javulását, valamint a tranzakciók átláthatóságának javulását reméli a legtöbb érdeklődő. Nem bocsátkoznék viszont jóslatokba az indexek jövőbeli mozgásáról, az nagyban függ az aktuális üzleti környezettől.

A legnagyobb magyar cégek nincsenek a BÉT-en, amely sokak szerint erősen csökkenti a pesti tőzsde jelentőségét, és emiatt a BUX-index mozgása sem tükrözi a magyar gazdaság teljesítményét. Egyetért ezzel? Általában mi a jelentősége egy hasonló értéktőzsdének?

Igen, ez valóban kár. A cégek távolmaradása többek között a privatizációs stratégiának, és a vállalatfelvásárlási szabályok alakulásának az eredménye. Az értéktőzsde indexét viszont nem kellene összekapcsolni az általános gazdasági teljesítménnyel, hiszen az leginkább a befektetési lehetőségeket reprezentálja. Ha ezek a lehetőségek eléggé szélesek, akkor senki sem várja, hogy az index a gazdaság teljesítményét tükrözze.

Magyarországon eléggé alacsony a háztartások részvény-befektetéseinek értéke. Hogyan lehetne ön szerint hatékonyabban a tőzsdére irányítani ezeket a megtakarításokat?

Nehéz lesz elszakítani a takarékoskodókat a „betétkönyvektől”. Ha korábban sokszor pórul jártak a befektetéseikkel, még inkább konzervatívak maradnak. Újra fel kell építeni a kisbefektetők bizalmát, amelyben a Budapesti Értéktőzsdének is nagyobb szerepet kellene játszania – nem számít, hogy hazai tulajdonban van-e, vagy sem.

Az elmúlt években kevés új cég vezette be a BÉT-re részvényeit. Hogyan lehetne a börzéhez vonzani a vállalatokat? Kell-e népszerűsíteni a tőzsdei bevezetést állami adókedvezményekkel vagy egyéb támogatásokkal?

Állami támogatások és adókedvezmények a kibocsátoknak? Inkább nem. Adókedvezmények a befektetőknek? Igen, de csak nagyon körültekintően, mert ezek könnyen diszkriminatívvá válhatnak. Más lehetőség lehet, hogy a kibocsátók segítséget kapnak a törvényi kötelezettségeik végrehajtásához (például a működésük átláthatóságának növelésében). A közpénzből fizetett marketinges támogatás, a megfelelő és megbízható szabályozási környezet és felügyeleti tevékenység is fontos.