A jegybank tanulmánya megállapítja: a hitelkockázat mértéke a fogyasztási hitelezésben alapvetően az ügyfelek fizetőképességétől és fizetési hajlandóságától, a szabad felhasználású jelzáloghitelek és a gépjárműhitelek esetében pedig ezen felül a fedezet értékének várható alakulásától függ.

A tanulmány készítői 14 banktól kértek információkat, amelyek a banki fogyasztási hitelpiac 93,5 százalékát fedik le. Az elemzés a fogyasztási hiteltermékek közül a személyi-, áru-, folyószámla- és kártyahitelekre, a szabad felhasználású jelzáloghitelekre, valamint a banki hátterű pénzügyi vállalkozások által nyújtott gépjárműhitelekre fókuszál.

Mint az elemzésből kiderül, a fogyasztási hitelezés két vezérterméke a gépjármű- és a személyi hitel, amelyek együttes részesedése - 970 milliárd forintos állomány mellett – 2004. szeptember végén meghaladta a 70 százalékot.

A fogyasztási hitelekkel kapcsolatos kockázatok egy része a tanulmány szerint abból fakad, hogy az ügyfelek egy része nem képes helyesen megítélni saját teherviselő képességét, a bankok pedig nehezen tudják megbecsülni a nem fizetés valószínűségét a rendelkezésre álló információk hiányosságai miatt.

A gépjármű-hitelezésben növelte a kockázatot, hogy a verseny élesebbé válásával folyamatosan lazultak a hitelezési standardok (példa a magasabb kockázatú konstrukciók bevezetése, a gyengébb fizetőképességű ügyfelek hitelezése), továbbá az is, hogy nőttek a díleri jutalékok.

A devizaalapon is hozzáférhető hitelek esetében (ilyen a gépjárműhitelek 80-90 százaléka) jelentkező árfolyam- és kamatkockázat az elemzés szerint végső soron a bankok kockázati kitettségét növeli, amint annak következményei is a gépjárműhitelt nyújtó pénzügyi vállalkozások mögött - tulajdonosként és finanszírozóként - álló bankoknál csapódhatnak le, hogy a finanszírozók az erősödő verseny hatására nagyobb kockázatokat vállalnak - állapítja meg az elemzés.

Az üzletágak jövedelmezőségét vizsgálva a tanulmány megállapítja: a banki árazás jelentősen eltér a fogyasztási hiteltermékek és a gépjármű hitelek esetén.

A fogyasztási hiteltermékek tavalyi, 11,7 százalékos kamatmarzsa nemzetközi összehasonlításban is igen magasnak számít (az EU átlaga 5,1 százalék). A személyi hitelek kamatmarzsa némileg alacsonyabb, mint az áruhiteleké, ami a nagyobb versennyel magyarázható. A gépjármű-finanszírozásban elérhető kamatmarzs pedig egyre csökkenő mértékben képes fedezetet nyújtani a növekvő kockázatokra.