Javuló tendenciák az eurózónában

A GDP-arányos államháztartási hiány az eurózónában a 2003. évi 2,8 százalékról 2004-ben 2,7 százalékra csökkent; az EU-25 egészében 2,9 illetve 2,6 százalék ez a két mutató, itt tehát még jelentősebb a javulás. Ugyanakkor azonban fél százalékponttal nőtt az államadósság mértéke az euróövezetben és az EU-25 egészében is: GDP-arányosan 70,8-ről 71,3, illetve 63,3-ről 63,8 százalékra.

Az Eurostat jelentése két országot ítél különösen problémásnak: Görögország és Olaszország adatait nem tudja hitelesíteni; Görögországról kiderült, hogy évek óta megalapozatlan számokat közölt; Olaszország adóhatóságainak és államháztartásának könyvei szintén nem meggyőzően hitelesek, diszkrepancia mutatkozik a számok között. Portugália, Lettország és Litvánia esetében is vannak tisztázatlan tételek, előfordulhat, hogy ezen országok 2004. és azt megelőző néhány évi mutatóit felül kell vizsgálni.

A legnagyobb államháztartási hiányt 2004-ben Görögország, Málta, Lengyelország és Magyarország halmozta fel. Szufficites volt Dánia, Finnország, Észtország, Svédország és Írország. Összességében 14 ország jelentett javuló GDP-arányos mérleget, 10 ország romlót.

A balti országok és Luxemburg államadóssága a legalacsonyabb, míg kilenc országé (Görögország, Olaszország, Belgium, Málta, Ciprus, Németország, Franciaország, Ausztria és Portugália) túllépi a stabilitási paktumban rögzített GDP-arányos 60 százalékot.

Egyes 2004. évi adatok becslésen alapulnak, az Eurostat a végleges jelentést várhatóan augusztus végén teszi közzé.