Mint ismert, a múlt péntek óta erőteljes visszaesés figyelhető meg szerte a kelet-közép-európai (sőt, az egész feltörekvő piaci) régióban, amely a pénz- és tőkepiac egészén zajlik. Gyengülő devizák, zuhanó részvényárfolyamok, megugró állampapírhozamok – az eladás minden szegmensben masszívan érezhető. Igaz, pénteken az érintett országok többségében némi korrekció volt tapasztalható, ám a piac továbbra is labilis, tiszta irányokat nem lehet felfedezni.

Különösen nagy volt a zuhanás Romániában, ahol a Bukaresti Értéktőzsde indexe 6500 körüli értékéről egészen 4830 pontig zuhant péntek délig, azaz hat kereskedési nap alatt mintegy 25 százalékot veszített értékéből. Igaz, péntek délután csaknem hat százalékot erősödött, ám a veszteség így is kerek húsz százalék. A prágai börze kilenc, a szófiai négy, a varsói három százalékot gyengült. Mélyrepülésbe kezdtek a régiós devizák is: a gyengülés elérte a két-három százalékot.

Pesten az értéktőzsde indexe (BUX) 18 000 fölötti értékéről 16 750 pontig szánkázott (6,7 százalékos gyengülés), a forint 241 forint/eurós árfolyamáról egészen a 248 forint/eurós szintig gyengült (csaknem háromszázalékos hanyatlás), az állampapírok referenciahozamai pedig 30-55 bázispont közötti mértékben emelkedtek. Különösen nagy, 50 bázispont feletti volt a hozamemelkedés a három- és az ötéves papíroknál; a három- és a hathónapos papírok hozama 40 bázisponttal ugrott meg.

Pénteken ugyanakkor nálunk is egy enyhébb korrekció volt megfigyelhető (ami az elemzők szerint egy ekkora zakó után természetes, hosszabb távú következtetések levonására azonban nem alkalmas): a tőzsde 110 pontot emelkedett, a forint a 245,5 forint/eurós szintig erősödött, a másodpiaci állampapírhozamok pedig 5-12 bázispont közötti mértékben csökkentek.

A nagy esést kiváltó okokkal kapcsolatban nagyjából mindenki egyetért. Egyrészt két globális ihletésű impulzus is érte a regionális piacot: változtak az amerikai kamatemelési várakozások (a piacok most már dinamikusabb kamatemelést áraznak be) és csökkent a globális kockázatviselési hajlandóság, ami önmagában képes lett volna egy komolyabb méretű tőkekivonást elindítani. Ezt ráadásul megfejelte két, regionális jellegű impulzus, a lengyel gazdasági miniszter lemondása, valamint a túlértékeltségtől való egyre erősebb félelem: mindkettő bizonytalanságot keltett a piaci szereplőkben. E tényezők összessége tőkeátcsoportosításra és profitrealizálásra ösztönözte a nagy külföldi játékosokat, ami a viszonylag kis volumenű piacokon hatalmas eséshez vezetett.

Nincs ugyanakkor egyetértés azzal kapcsolatban, hogy mi várható a következő hetekben, hónapokban. Az elemzők egy része úgy véli: alapvető hangulatváltás történt a nyugati alapok körében, egyfajta trendfordulóról van szó, a kivonult tőke már nem jön vissza, s az itt maradt pénzek egy részét is lassan de biztosan áthelyezik más régiókba. E vélemény szerint újabb nagy esésre már nem kell számítani, de a tavalyihoz vagy az idei első negyedévihez hasonló száguldásra sem. E forgatókönyv szerint oldalazó fázis következik, kisebb-nagyobb ingadozásokkal.

A másik szcenárió optimistább, e szerint nem történt hangulatváltás, az elmúlt napok zuhanása nem több egészséges korrekciónál, amely már nagyon ráfért a piacra. A befektetők most már megnyugodnak, s a piacok újra elindulhatnak felfelé. Abban persze ennek a forgatókönyvnek a hívei is egyetértenek, hogy az eddigihez hasonló száguldásra nem számíthatunk, ám érvük szerint a fundamentumok továbbra is annyira jók, hogy a piacoknak mindenképpen emelkedniük kell.


"Már érdemes vásárolni"

„A kelet-közép-európai piacok egy ideje már kiválóan teljesítenek, és a befektetők túlértékeltnek tarthatták őket” – valószínűsítette az elmúlt egy hét eseményeinek egyik okát a hvg.hu kérdésére Ralph Luther, a 35 millió eurót kezelő német Berenberg Magyar Budapest Fund alapkezelője. Luther szerint a hirtelen zuhanást a külföldi befektetők gyors profitrealizálása okozta, amely nemcsak a pesti tőzsdén, de a régió összes jelentősebb piacán is éreztette hatását. A Berenberg alapkezelője szerint ugyanakkor csak átmeneti korrekcióról lehet szó; várakozásai szerint a BUX legfeljebb 16 000 pontig eshet, majd néhány hétig a 16 000 és 17 300 közötti sávban tartózkodhat. „De talán már most érdemes elkezdeni vásárolni” – tette hozzá Luther, aki csütörtökön egyébként maga is 4 millió euró értékben adott el magyar részvényeket.