Kovács szerint az emelés a bor jövedéki adójára is vonatkozik, de ott, ahol arra nulla százalékos minimális kulcsot alkalmaznak, továbbra is ez marad a mérték.

A kérdés azért került napirendre, mert eltelt tíz év, mióta a jövedéki adók minimális szintjét megállapították, és ezalatt az infláció 24 százalékkal csökkentette a minimumszint értékét. A bizottság dolga, hogy ezt az egyes termékeknél összegszerűen is meghatározza - tette hozzá Kovács László.

Kovács azt mondta: a keddi ülésen Ciprus és több balti állam felvetette, hogy a minimum emelése az új tagországokban problémákat okozhat, mert a nemrég lebonyolított csatlakozási tárgyalások során eleve jelentős adóemelést hajtottak végre. A bizottság ezért azt javasolta a tanácsnak: az új államok esetében legyen lehetőség arra, hogy átmeneti mentességet kapjanak az újabb emelés alól.

Új irányelv a megtakarítások adózásáról

A közismert nevén megtakarítási adóval kapcsolatban Kovács László azt mondta: az erről szóló uniós irányelv nem a kamatadó bevezetését célozza, hanem azt, hogy azon országok állampolgárai, amelyekben a megtakarítások kamata adóköteles, ne bújhassanak ki az adózás alól úgy, hogy betéteiket olyan országban helyezik el, amelynek bankrendszere a külföldiek kamatjövedelmét nem adóztatja.

Az irányelv azt írja elő, hogy július 1-jei életbe lépésétől kezdve ezek az országok kifizetik a kamatjövedelmet, de tájékoztatják a betétes saját országát arról, így a betétesek otthon nem tudják kikerülni az adózást. Mivel Magyarországon a kamat nem adózik, magyar állampolgárokat ez a rendelkezés nem érinti - tette hozzá a biztos.

Vita volt arról, hogy a július elseje előtt létrejött kamatjövedelem bejelentési kötelezettség alá essen-e. A bizottság itt engedményt tett, és hozzájárult, hogy a korábban keletkezett, de július elseje után kifizetendő kamatjövedelem ne legyen bejelentésre kötelezett. Elmondta: ez nem jelent komoly problémát, a betétesek döntő része ugyanis az életbe lépés előtt minden bizonnyal kiveszi részesedését.

Kérdés volt az is, hogyan adózzon azon betétek kamatjövedelme, amelyeket pénzügyi alapok helyeznek el. Kovács László beszámolója szerint ragaszkodott ahhoz, hogy a pénzügyi alapok befektetéseinek kamatjövedelem esetén a bejelentési, illetve adózási kötelezettség alól ne lehessen úgy mentességet szerezniük, hogy ezek az alapok egymásban szereznek részesedést.

Jön a kerozinadó?

A miniszterek megvitatták az Európai Bizottság azon javaslatait is, hogy milyen adó- és más pénzügyi lépésekkel lehetne pluszforrásokat létrehozni az úgynevezett fejlesztési segélyek (többnyire fejlődő országoknak nyújtott uniós segélyek) számára.

A tagállamok közül ugyanis összesen csak 4-5 teljesítette az ENSZ közel 3 évtizedes határozatát arról, hogy a nemzeti össztermék 0,7 százaléka szolgálja a fejlődő országok támogatását, míg a legtöbb tagország messze elmarad ettől.

Az adó- és vámügyi biztos öt lehetőséget vázolt fel: a kerozin adóztatását az uniós tagállamok belföldi repülőjáratain, illetve az unión belüli járatokon, a repülőjegyre kivetett - EU-n belüli járatoknál utanként 10 eurós, unión kívüli járatoknál 30 eurós - adó bevezetését, a pénzügyi tranzakciók 0,01 százalékos adóztatását, az áfa 0,5 százalékos emelését, valamint a motorbenzin jövedéki adójának literenként 3 centes emelését.

Ezek rendre 6-7 milliárd, 6 milliárd, 7-11 milliárd, 14 milliárd és 11-12 milliárd eurós pluszbevételt jelentenének éves szinten: mivel a kitűzött célok eléréséhez évente körülbelül évi 30 milliárd euróra lenne szükség, az említett lehetőségek közül 2-3 kombinációjának a bevezetése már megoldást jelenthetne.

A miniszterek az utóbb említett felvetéseket egyelőre csak véleményezték - mondta Kovács. Azt általánosan támogatták, hogy a fejlesztési segélyek finanszírozásához új pénzügyi eszközöket kell keresni, de az egyes konkrét formákkal szemben több fenntartás is megfogalmazódott - ezeket a bizottság figyelembe veszi további munkájában.