A kormányzati javaslat szerint a szakképzettség nélküli személyeknél a minimálbérnek el kellene érnie az egykeresős, egyszemélyes háztartások létminimumát, amely jövőre 63 ezer forint.

A középfokú végzettségűeknél ennek 110 százaléka lenne a minimálbér, amely jövőre 70 ezer forint. A felsőfokú végzettségűeknél az alap minimálbér 120 százaléka lenne a legkisebb bér, amely jövőre 77 ezer forint.

Az idei évre még egy szintű volt a kialkudott minimálbér. Összege teljes munkaidőben nem lehet kevesebb az 57 ezer forintnál, bár a szakszervezetek szerint ezt több helyen teljesíthetetlen normafeltételekkel kijátsszák a munkáltatók. A Munka törvénykönyve soron lévő módosításában többek között erre a problémára is megoldást keres a kormány a szociális partnerekkel.

A minimálbér 2004-ben 53 ezer forint volt. A legkisebb bért 2001-ben emelték meg jelentősen, 25500 forintról 40 ezer forintra. Ezt követően 2002-ben is jelentős emelés volt, ekkor 50 ezer forint lett a minimálbér.

A bruttó 50 ezer forint nem változott 2003-ban sem, de az adójogszabályok miatt ez nettóban többet ért mint az előző évben. A 39750-es nettó összeg 43750-re változott. A 2004-es bruttó 53 ezer forint 45845 forintot jelentett nettóban.

Fontos viszonyítási alap, hogy miként aránylik a minimálbér az átlagkeresethez. A magyarországi minimálbér az utóbbi évek jelentős emeléseivel már körülbelül az átlagkereset 50 százalékát jelenti. Az Európai Szociális Charta 60 százalékos ajánlást tartalmaz, de ezt a szintet kevés ország éri el.

Egyes ágazatokban komoly gond a minimálbér kigazdálkodása. A textiliparban például a dolgozók 65 százaléka keresett a múlt év végén 57 ezer forint alatt, a mezőgazdaságban, a bőrtermék gyártásában, a kereskedelemben és az építőiparban is a dolgozók csaknem 50 százaléka.