Ez lehetővé tenné a magyar lakosságnak és nyugdíjpénztáraknak a privatizációban való indirekt részvételt - írja a hvg.hu-hoz eljuttatott közleményében a BÉT. A július 1-el hatályba lépett uniós jogszabályok már nem állítják bürokratikus és nyelvi akadályok elé azokat a külföldi vállalatokat, melyek a BÉT-re is bevezetnék a részvényeiket.

A BÉT vezetői szerint, ha a kormányzat a korábbi privatizációk során hasonló gyakorlatot követett volna, ma a pesti börze Közép-Kelet-Európa legnagyobb kapitalizációjú és legnagyobb forgalmú piaca lenne, masszív költségvetési bevételt termelve a magyar államnak, az így megnövekedett osztalék-, árfolyamnyereség- és társasági adó révén.

Az újabb javaslat része annak az átfogó piacélénkítő intézkedés-sorozatot tartalmazó javaslatcsomagnak, amelyet Szalay-Berzeviczy Attila tőzsdeelnök július 5-én adott át Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek. A kormány és a Budapesti Értéktőzsde szakértői között folyamatosak az egyeztetések - teszi hozzá a BÉT.

Mint ismeretes, a javaslatok négy témakörben jelölik meg azokat a piacélénkítő lépéseket, melyek nemcsak ellensúlyoznák a tervezett árfolyamnyereség-adó negatív hatásait, de további lendületet adnának a hazai tőkepiac növekedésének.

A BÉT vezetése szerint javaslataik megvalósításával jövőre végre beindulnának a régen várt tőzsdei bevezetések. A javasolt lépések emellett elősegítenék a hosszú távú befektetői szemlélet érvényesülését mind a lakosság körében, mind pedig a nyugdíjpénztárak között. Ez javítaná a megtakarítások hatékonyabb elosztását, nagyobb részesedést biztosítva a befektetőknek a tőzsdén jegyzett vállalatok sikereiből, és az árfolyamok emelkedéséből.